„Dévényi István Flaszter című balos kesergőjének 182. adásában Pulai »Publicus« András »véleménykutató« imígyen foglalta össze a kormányoldal győzelmét, illetve a szivárványos massza választási vereségét: »Láttuk, csak nem vettük észre«. Mindemellett Pulai egy önképzőköri varrótanfolyam résztvevőjének naivitásával azt is kinyilatkoztatja, hogy: »Az olló tényleg zárult, aztán a végén kinyílt«, valamint: »Az ollók már csak ilyenek, hogy így ki-be nyitódnak.« Erre mondja azt a »vidéki« köznyelv, hogy nesze semmi, fogd meg jól!
Engedtessék meg nekem, hogy Pulainak ezekről a kijelentéseiről olyan mondások jussanak eszembe, mint például a megtalálta szarva közt a tőgyit, már abban az értelemben, hogy irtózatosan mellé trafált. De azt is autentikusnak érzem a balos »véleménykutató időjóssal« kapcsolatban, hogy ha lát, miközben amit lát, azt meg nem veszi észre, akkor vélhetőleg szemei előtt politikai »függetlensége« okán a véghajrában túlontúl megnövekedhetett látóterében a ködhajlam. Végül, de nem utolsó sorban az a mondás is találó Pulai András vágyvezérelt kormányváltó álmodozásaira, hogy éhes disznó makkal álmodik.
Egy kis kitérővel – ha már írásomat népi mondások keretei között teszem, ejtenék pár szót az ismétlés a tudás anyja jegyében is. Egy csaknem fél évvel ezelőtt a Kontrán megjelent és a Mandineren is szemlézett publicisztikámban már tollam hegyére tűztem nevezettet. Ő volt az, aki a pedofilok szenvedéstörténetének részvétet ébresztő művészi filmes ábrázolása mellett tört lándzsát. Ő volt az is, aki rezzenéstelen arccal képes volt kijelenteni a Fidesz kampánystratégiájáról, hogy Orbán és a Fidesz szerinte »azért szurkol, hogy legyen egy igazi rendes migrációs nyomás és mondjuk Afganisztánból tényleg induljanak már el azok a menekültek, akiket megígértek nekik még három hónappal ezelőtt.« No comment!”
Fotó: Pulai András Facebook-oldala