„Írtam Böjte Csabának.
Ezt.
Kedves Böjte Csaba, minden tiszteletem mellett, amit az árvák iránti elhivatottságával vívott ki, vagy épp ennek köszönhetően hadd szólítsam meg ismeretlenül. Egy önhöz hasonló formátumú ember nem engedheti meg magának az áldozathibáztatás ódiumát. Az orosz agressziót az orosz propaganda - melynek sajnos magyar szócsövei is vannak - álcázza a kisebbségi jogok csorbítására adott arányos válasznak. Ukrajnában, az ugyancsak orosz agresszióval elcsatolt területekre válaszul - létrejött egy sokak által, általam is helytelenített nyelvi törvény, de ettől még működik a magyar nyelvű oktatás. De ha nem működne, az se legitimálná, hogy hadüzenet nélkül, a diplomáciai kísérleteket szemberöhögve, a fehérorosz diktátort is bevonva hajnalban megszálljanak egy országot. És nem azért tették, mert korrigálnák a kisebbségi jogokat. Ugyan, hogy is tenné egy olyan nagyhatalom, élén egy mindenre elszánt autokratával, aki gyermekeket börtönöz be, aki idegméreggel és polóniummal nyírja ki az ellenzéki hangokat. Ön szerint ez egy keresztény magatartás? Gulágra vagy halálba űzni a tőlünk eltérő véleményeket? És ha már kiposztolt egy ilyet, miért nem moderálja a kommentekben elharapódzó antiszemita hangulatot?Tegye meg, kérem, hogy korrigálja ezt a félreérthető imafelhívást. Ön egy pap. Nem külpolitikai szakértő.
Tisztelettel:
Király Kinga Júlia”
Nyitókép: Mandiner/Földházi Árpád