„A rezsicsökkentés egy szent tehén” – Nagy Attila Tibor szerint ezen múlhat Magyar Péter sikere
Az elemző az Indexnek nyilatkozott.
Ritkán hall az ember ennyi bődületes sületlenséget ilyen magabiztosan előadva, mint Bősz Anettől.
„Sajtótájékoztatót tartott Bősz Anett a DK nevében családpolitikai kérdésekről, ami mellett kár volna elmenni szó nélkül; ritkán hall ugyanis az ember ennyi bődületes sületlenséget ilyen magabiztosan előadva, már elnézést. »Amennyiben üldöztetésnek akarná kitenni a kormány a gyermekteleneket, vagy esetleg azokat, akiknek csak egy gyermekük van, akkor a lehető legrosszabb úton jár« – kezdte expozéját a honanya vasárnap délután egy unalmas fehér fal előtt borzongván. A felvetés apropója ismeretlen; valószínűleg zavaróan kevés volt épp a probléma, és ezért sürgősen ki kellett találnia egyet, miközben az állítólagosan üldözendő egygyerekesek a számlájukra frissen visszautalt tavalyi szja összege felett örvendeztek a szép napsütésben.
Lehetséges persze, hogy Orbán Viktor hetekkel ezelőtti mondata verte ki utólag a biztosítékot, nevezetesen hogy »ha nincs gyermek, nincs jövő«; akik azonban ezt a szikár tényt, mondhatni biológiai törvényszerűséget személyes fenyegetésnek, a méhükben való kotorászásnak érzik, azok gyanakodhatnak arra, hogy valójában nem a kormány üldözi őket, hanem a tudatalattijuk. Alapvetően ugyanis a gyerekteleneknek kellene leginkább üdvözölniük minden olyan mondatot, amely gyerekvállalásra buzdítja a többieket. Hisz bár világos, hogy intelligens robot is fogja tudni cserélni az ágytálat, de azért csak kellene elég felnövekvő szaki, aki elvégzi a karbantartást. De megtudunk más okosságokat is a DK sajtótájékoztatóján: jelesül, hogy a »szabad« világban ott születik elég gyerek, ahol nagyjából megvalósult a nemek közötti egyenlőség; ezzel szemben a hagyományos női szerepeket erőltető országok kifejezetten rosszul teljesítenek demográfiailag. S ezért tartunk mi ott, ahol.
Érdekes meglátás ez, tekintve, hogy az ideális 2,1-es termékenységi rátát az ortodox Grúzia, az erdoğani Törökország és például az Iráni Iszlám Köztársaság produkálja. Az európai éllovas Franciaországban az észak-afrikai bevándorlók körében 3,5 gyerek az átlag, míg az echte francia nőknél 1,77 – ez inkább arra utalna, hogy a hidzsáb növeli a termékenységet. Magyarország 1,5-1,6 közötti arányszáma megegyezik Hollandiáéval és Norvégiáéval, megelőzve például Svájcét, Ausztriáét és Finnországét. Apró érdekesség, hogy ezektől az országoktól mind el voltunk maradva 2010 előtt, amikor Bosznia-Hercegovinával és Oroszországgal mozogtunk együtt fertilitásilag – ha jól értem Bősz Anett okfejtését, akkor ezek szerint Gyurcsányék idején még a muszlim bosnyákok és a putyini oroszok szintjén volt a nők helyzete Magyarországon, mára viszont már a norvégok magasságában járunk. Tehát előre megyünk, nem hátra, de még ráadásul Nyugat felé. Quod erat demonstrandum. Kedves ez az Anett, hogy felvetésével lehetőséget adott mindezek tisztázására.”
Fényképek: Földházi Árpád