A Tigris éve

„Az egyszerre több dimenzióban is zajló háború minden bizonnyal nemcsak folytatódik, de fel is erősödik majd. A narratívák permanens globális háborújában a világ »nem létező« urai a migráció, a klíma és a vírus nagy »világtémáinak« hamis értelmezési keretbe helyezésével próbálják fokozni a szellemi káoszt, hogy az ellenőrzöttség és engedelmesség teljessé tételével biztosítsák illegitim hatalomgyakorlásuk korlátlanságát.

Az emberiség és azon belül elsősorban az európai keresztény fehér ember ellen zajló legutóbbi identitásháború szintén kritikus szakaszához érkezik majd. A nemi identitások gerjesztett káosza nyomán szétroncsolják a családot, mint az emberi létezés alapintézményét. A mesterségesen legyártott hamis valóságok segítségével szétroncsolják a nemzetet mint a lelki, erkölcsi, szellemi önazonosság legfőbb keretét. És végül mindezzel felszámolják az európai keresztény fehér ember szakrális nagykultúrájának utolsó maradványait is. A világ »nem létező« urai számára érzékelhetően egyre sürgetőbbnek látszik a »végfelszámolás«, ami mögött a 21. század során végrehajtandó radikális demográfiai fordulat, az emberiség lélekszámának igen jelentős csökkentése valószínűsíthető.

Mindez egybeesik a globális hatalmi rend újabb történelmi fordulatával, hisz az amerikai birodalom hanyatlása egy-két évtizeden belül utolsó fázisába ér. Az agonizáló birodalom széthullását követő idők globális hatalmi berendezkedését még teljes bizonytalanság övezi. Az egyik lehetőség, hogy a következő világbirodalom Kína lesz. Az amerikai birodalom agóniájának meghosszabbítása érdekében minden erővel igyekszik három fő riválisát (Európai Unió, Oroszország, Kína) meggyengíteni és kapcsolati rendszerüket szétzilálni, hogy a számára legfőbb fenyegetést jelentő eurázsiai együttműködési rendszer kialakulását minden létező módon megakadályozza.

Az Európai Unió és annak vezető erejét jelentő Németország szellemi és demográfiai öngyilkossága befejezett ténynek látszik. Uralmi elitjei az európai kulturális önazonosság teljes felszámolását segítik elő, vagyis az identitás legfőbb őrei váltak az alapvető önazonosság legbuzgóbb megsemmisítőivé. E lejtőről való visszafordulás esélye nem nulla ugyan, de egyelőre nem nagyon látszanak azok a lelki, erkölcsi, szellemi energiák, amelyek ehhez megfelelő talapzatot jelentenének. Formálódóban van ugyan egy főként Közép-Euró­pából kiinduló kezdeményezés, amelynek fő célja egy olyan összeurópai politikai konstrukció létrehozása, amely intézményesítené az Európa felszámolásával szembefordulni képes és szándékozó erőket és energiákat, ám egyelőre még nem tudott felépülni az ezt megalapozó koherens narratíva.”