Izgalmas, amikor egy politikus arról beszél, hogy nem szabad mások ellenében együttműködni.
„Hat választást tartottak Magyarországon kétfordulós rendszerben. Az 1990-2010 közötti választások mintájára alakították ki az ellenzéki előválasztás kétfordulós elemét: három jelölttel és 15 százalékos minimumkövetelménnyel. Sem akkor, sem most nem szólt a szabályozás konkrétan a jelöltek visszaléptetéséről, de politikai értelemben akkor is és most is pontosan ez a lényege: a háromjelöltes kétfordulós szisztéma arra való, hogy politikai alkuk szülessenek.
A közös ellenzéki indulás éppen azt helyettesíti, amit az egyfordulós rendszer kivett a repertoárból, azaz a menet közbeni megegyezés lehetőségét. Erről szól az egész összefogás és előválasztás. Aki politikusként, közéleti szereplőként azt állítja, hogy eddig erről nem tudott, nem mond igazat.
Még izgalmasabb, amikor egy politikus arról beszél, hogy nem szabad mások ellenében együttműködni, minthogyha egy versenyben két szereplő szövetsége nem mindig egy harmadik ellenében születne. S mintha nem ő maga, Jakab Péter kötötte volna ilyen megállapodások sokaságát néhány hónapja, történetesen éppen azzal a párttal, amelynek az érdekét szolgálja a mostani »aggodalma«.”
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
„Örülök Dávid, hogy a fővárosi munkádhoz az oldalamat és videóimat használod, sokadjára” – írta a Fidesz-KDNP fővárosi képviselőcsoportjának vezetője.
A politikai hullarablás e minősített esetén nem rugóznék tovább.
A magyar gazdák ellenzik a brüsszeli javaslatot.
A baloldali politikus továbbra is álhírt terjeszt hazánkról, aminek beláthatatlan következményei lehetnek.
A költő és irodalomtörténész szerint a magyarság léte most is a kultúrán múlik.
Ódákat zeng a helyi sajtó a PAOK csütörtöki teljesítményéről a labdarúgó Európa-ligában, miközben a görög csapat román edzője az 5–0-s győzelem ellenére is a Ferencvárost méltatta.
Több mint 10 százalékkal nőtt az egyéb építmények építése havi alapon, ami főleg a költségvetési szférához köthető, ám a cégek óvatosak. A jövőbeli fellendüléshez a gazdasági kilátások javulása szükséges, ami az egész ágazat lendületét visszahozhatja – véli a Makronóm Intézet elemzője.
