Könyörgöm, mi a jó az ellenzéki koalícióban?

„Nyerhet tavasszal a moslékkoalíció? Teljesen abszurd, gondolhatjuk reálisan, ugyan miért szavazna rájuk bárki is? De megnézve a közvélemény-kutatásokat, hallgatva az emberek véleményét itt-ott, bizony nem zárhatjuk ki.

Végtére is egy népére lövető, hazug, a gazdaságot lezüllesztő, az embereket devizahitelekbe hajszoló, adókat emelő, a családokat útszélen hagyó, a határon túli magyarokat megtagadó, az országra ismeretlen hátterű bevándorlók százezreit zúdítani kívánó, gyerekszületések helyett homoszexuális párkapcsolatokat támogató, nácikat és kommunistákat egyszerre keblére ölelő, a hazáját lekurvázó, egyébként is ocsmányul trágár koalíció szeretné átvenni a hatalmat. A parizer – Kőbányai világos – Szimfónia (ez egy cigaretta márka volt anno) nosztalgiában élő veteránok vallásos áhítatban történő szavazása még érthető, no de a fiatalok?

Ennek a generációnak túl könnyű az élete, hát egy kicsit megnehezíti magának. Nyugaton is, nálunk is. Nekik már nem jutott az igazi kihívásokból – világháború, német majd szovjet megszállás, rákosista diktatúra és nyomor, eltiport felkelés, kádári szürke reménytelenség –, kreálnak maguknak koalákat, szívószálat, klímapánikot és robbanó motort, miközben 5G-s telefonjukat nyomkodva, repülőkön járják be a világot.

Félünk a választási vereségtől. De nem azért, mert akár emberi, akár isteni törvények miatt volna rá alap, hanem mert ismerjük az ellenfelet, és tudjuk, mit tenne velünk. Historia est magistra vitae. Azokon a baloldali politikusokon és közéleti embereken kívül, akik pontos terv szerint dolgoznak és tudatosan züllesztik le az országot, ott állnak hosszú tömött sorokban a hasznos (és haszontalan) idióták. Talán ők vannak többen. Talán nem is akarnak rosszat. Követik azt a korszellemet, amit a balos narratíva alkot. Kitalálnak, naggyá tesznek például művészeket, műveket, amikben nem csak érték nincs, de értelem se nagyon. Az válik az ő belterjes titkos nyelvükké, hogy ezeket a bizonyos szerzőket és szereplőket kell szeretni. Semmit nem értenek belőle (nem is nagyon van mit), de mindig tudják az aktuális helyes választ arra, hogy ki a nagy író, rendező, énekes, politikus, megmondóember stb. Ezért is mozognak idegenül a mi világunkban, mert nem tudják, hogy a mi világunknak van értelme, azt hiszik, az is olyan keszekusza, mint az övék, ráadásul mi nem ismerjük a »helyes« megfejtéseket.”