Az EU meg is törhet egy tagállamot, ha úgy dönt

„Az EU gyilkos pénzbüntetéssel sújthatja az Európai Bíróság ítéleteit nem végrehajtó államokat. Ezt az eszközt még soha nem használták arra, hogy valóban ártsanak egy tagállamnak - de jogilag lehetséges. Lengyelország lehet hamarosan az első ország, amelyiket először utolérheti ez a »fájdalom«. A politikai következmények pedig katasztrofálisak lehetnek minden érintett számára, beleértve az EU-t is. A European Stability Initiative (ESI) elnevezésű agytröszt arra tett javaslatot, hogy az EU 5,2 milliárd eurós bírságot szabjon ki Lengyelországra – ami az ország GDP-jének 1%-a –, ha az ország nem hajtja végre haladéktalanul az Európai Bíróság nemrég hozott ítéletét az igazságszolgáltatási rendszeréve kapcsolatban. Az Európai Bíróság szerint Lengyelországban sérült a jogállamiság – az EU egyik alapvető, de nem pontosan meghatározott értéke –, mivel az már nem mentes a politikai befolyástól.

A Gerald Knaus által vezetett ESI két meglátásra alapozza az 5 milliárd eurós bírságot kilátásba helyező radikális javaslatát:

a) az uniós szerződések nem szabnak határt az ilyen bírságoknak, és

b) az EU hasonló bírságokat szabott ki a Google-ra.Én úgy gondolom, hogy a vállalatokra kivetett bírságokat nem lehet összehasonlítani az országok ellen kiszabott bírságokkal - kivéve, ha úgy döntünk, hogy a nemzeteket pénztermelő vállalati entitásokként kezeljük.

Bár ha jobban belegondolok, van ebben valami logika: az EU amúgy is hajlamos az országokat úgy kezelni, mintha azok csak valamiféle technikai konstrukciók lennének, nem pedig nemzetek, amelyekben emberek élnek, akik a maguk kultúrája szerint gondolkodnak, éreznek és reagálnak. Visszatekintve, az EU Bizottság nagyon óvatosan használta a bírságok eszközét, leginkább olyan (politikailag semleges) területeken, mint a szennyvízgazdálkodás vagy a halászat. Senki sem vitatja persze, hogy a gondatlan környezetszennyezést vagy a túlhalászást büntetni kell.

Az Európai Bíróság nem végrehajtott ítéletei miatt kiszabott hasonló bírságok a múltban ritkák és viszonylag szerények voltak. A valaha kiszabott legmagasabb »átalányösszegű« bírság 40 millió euró volt, amelyet 2014-ben Olaszország ellen szabtak ki rossz szennyvízkezelés miatt. Az ilyen bírságok kiszámításához az EU Bizottság egy képletet használ (amelyet itt nem szeretnék részletesen ismertetni amelyet úgy határozták meg, hogy alacsonyan tartsák azok mértékét. Jogilag azonban az uniós szerződésekben a bírságoknak valóban nincs felső korlátja. A 260. cikk szerint sem a bírság kiszabására javaslatot tevő Bizottságot, sem a bírság kiszabásáról döntő Európai Bíróságot nem korlátozza semmilyen határérték. Ez azért elképesztő, mert ez azt jelenti, hogy a bírság eszközét elvileg fel lehet használni egy tagállam gazdaságának megtörésére, és ezzel gyakorlatilag ki is lehet kényszeríteni az EU-ból.”