Agymosott értelmiség vs. józan parasztész

hát vannak agymosók, ezek a zsidóktól hemzsegő liberálisok, közgazdászok, művészek, pld. a HetiHetes, és vannak agymosottak, ezek az úgynevezett konzervatívok...

Hé parasztok a Zsoltnak igaza van , ha rajtam múlna minden tíz tanárból csak egyet hagynék meg a többit uránbányába küldeném hátha meg világosodnának !!!!!!

"Ha kémiából tennének fel olyan áltudományos kérdéseket, mint a 11.-es nyelvtankönyvben a férfi-női kommunikációról, az világbotrány lenne" Vasárnap körbejárta az internetet egy magyartanár Facebook-posztja a 11.-es nyelvtantankönyv online kvízfeladatáról, amiben olyan állítások hangzanak el, miszerint a nőket az ételek és italok érdekelnek, a férfiakat pedig a politika és az üzlet. Kálmán László, a Nyelvtudományi Intézet tudományos főmunkatársa (...) ennek a témának a feldolgozásmódját a tankönyvben felháborítónak tartom" - mondja. Kálmán maguknak a kérdéseknek és a válaszoknak a tartalmát botrányosnak és áltudományosnak tartja, amik sztereotípiákat vonultatnak fel anélkül, hogy megkérdőjeleznék őket.Szerinte már az első kérdés egy hazugság, ugyanis egyáltalán nem igaz, hogy a nők ne beszélnének legalább annyit politikáról vagy a munkájukról, mint a férfiak. Ezeket hasraütésszerűen írhatták, egyszerűen nem néztek utána. Ha a kémia vagy a fizika tankönyvben tennének fel ilyen áltudományos kérdéseket, mint a 11.-es nyelvtankönyvben a férfi-női kommunikációról, az világbotrány lenne. Ha a reál tantárgyakban elvárás, hogy legyen tudományos alapjuk, akkor a nyelvtanban miért nem? - magyarázza. A nyelvész szerint az utolsó kérdések, a szeretetről és az állásajánlatról pedig egyáltalán nem is nyelvi kérdések. "Az egész kvíz mögött az a sztereotípia áll, hogy a nők érző, de nem gondolkodó lények, míg a férfiak ne nyilvánítsák ki állandóan az érzéseiket, mert ez a társadalmi elvárás feléjük" - mondja. Ebből kell tanítani "A kérdésekkel az a legnagyobb baj, hogy túlságosan leegyszerűsítik ezt a témakört. Tanárként azt gondolom, hogy kvíz helyett inkább a fiatalok véleményét kellett volna megkérdezni ezekről a sztereotípiákról, mert ebben az állításokat igazságként kezelő formájában el tudom képzelni, hogy egy 11. osztályos is csak nevet ezeken a kérdéseken. Talán az ilyen feladatoknál nem a különbségekre, hanem a hasonlóságokra kellene koncentrálni, hiszen a sikeres kommunikáció alapja mégiscsak az együttműködés" - mondja. Schiller Mariann, a Magyartanárok Egyesületének egyik vezető tagja is ostobának tartja a kvízt, és mélyen felháborítja. "Nem az a legnagyobb gond, hogy egy ilyen megjelenhet egy könyvben, hanem az, hogy ez az egyetlen tankönyv, amiből az iskolában taníthatnak, a tanárok nem választhatnak ehelyett másikat" - fogalmaz. Szerinte a tankönyvben leírtak teljes mértékben egyeznek a kormány sokat hangoztatott nő- és családképével. Úgy véli, hogy a kvízben felvonultatott szemlélet ugyanazt tükrözi, amiről Orbán Viktor legutóbbi nyilatkozata is szól, amikor Karikó Katalin immunológust az asszonyság szóval illette." https://444.hu/2021/01/05/ha-kemiabol-tennenek-fel-olyan-altudomanyos-kerdeseket-mint-a-11-es-nyelvtankonyvben-a-ferfi-noi-kommunikaciorol-az-vilagbotrany-lenne

"Miért hiszik azt a hülyék, hogy ők okosak? Biztosan találkozott már ön is azzal a jelenséggel, hogy bizonyos embereknek minél kevesebb tudásuk van egy adott területen, annál nagyobb az önbizalmuk. Kísérletekkel igazolták például, hogy az emberek 94 százalék-a az átlagnál intelligensebbnek tartja magát. Dunningék a kísérleteikben egyetemistákkal írattak teszteket különféle tantárgyakból, és megkérték őket, hogy ezzel együtt értékeljék a saját tudásukat az adott területen. Azt tapasztalták, hogy a teszteken legrosszabbul teljesítők rendre túlbecsülték a képességeiket, míg a jól teljesítők nagyjából reálisan értékelték, vagy alábecsülték magukat. A legérdekesebb akkor következett, amikor egy későbbi kísérletben a tesztalanyokat szembesítették is az eredményekkel: a leggyengébb eredményeket elérők ennek hatására sem változtatták meg az önértékelésüket, ragaszkodtak ahhoz, hogy ők igenis nagyon otthon vannak a témában, és a teszt csak véletlenül sikerült félre. A kutatók négy következtetést vontak le, amelyek bármilyen jártasság esetén megfigyelhetők, legyen az egy tudományág, az autóvezetés, vagy egy játék ismerete. Az adott területen szélsőségesen inkompetens emberek: Nem képesek felismerni a saját hiányosságaikat. Nem képesek felismerni a náluk magasabb szintűek tudását. Nem képesek felmérni a saját inkompetenciájuk szintjét. Viszont képesek arra, hogy ha fejlődnek az adott területen, akkor utólag felismerjék, hogy mennyire nem értettek hozzá korábban. Mindez tökéletes körülményeket biztosít ahhoz, hogy az ember hamis sikerélményt biztosítson magának, növelje az önbizalmát, ne hallgasson a kritikára, és ezzel egyre kevesebb esélyt hagyjon magának a negyedik pont elérésére. Mindezt a tünetegyüttest a pszichológia a leíróinak tiszteletére Dunning-Kruger-hatásnak nevezte el. Ha bicskanyitogatóan ostoba emberrel találkozik, nyugodtan ajánlja a figyelmébe, az illető úgysem fogja érteni." https://index.hu/tudomany/til/2015/10/13/miert_hiszik_azt_a_hulyek_hogy_ok_okosak/