Megállapodás előtt

„Felvillant a fény az alagút végén. Rábólintott ugyanis a magyar és a lengyel kormány a német elnökség kompromisszumos javaslatára, és ezáltal előzetes megállapodás született az Európai Unió pénzügyi csomagjáról. Ez azt jelenti, hogy amennyiben nem akadékoskodnak tovább az úgynevezett fukarok és az Orbán-fóbiás balliberálisok, hazánk és Lengyelország is megszavazza az unió új költségvetését, valamint a világjárvány miatt bajba jutott országoknak szánt mentőcsomagot.

Ha így lesz, akkor felszabadultan kiálthatunk fel: győztünk! És az lesz ebben a győzelemben szép, hogy emiatt senki nem jár rosszul. A megegyezésre törekvő politika azokat a helyzeteket kedveli, amelyekben mindenki győztesnek érezheti magát. Ez most nem olyan. Azok, akik Orbán Viktor „kiéheztetésére” törekedtek, akik szerint a nemzeti szuverenitás nem létezik, akik nyíltan be akartak avatkozni a magyar belpolitikai küzdelmekbe a szedett-vetett ellenzék oldalán, most nyilván feldúltak kissé. De ez ne rontsa el a mi kedvünket. Hazudtak ugyanis, amikor úgy állították be a vitát, hogy azzal Varsó és Budapest önsorsrontó módon anyagi károkat kíván okozni valamennyi uniós tagállamnak. Hazudtak akkor is, amikor letagadták, hogy a jogállamiságról szóló homályos feltételrendszer segítségével politikai kérdésekben akarták zsarolni hazánkat. Épp ezt látják most veszni.”