A politika feladata immár nem csak a konzervatív-liberális viták lefolytatása

2020. december 19. 16:08

Valljuk be: egyre kisebb jelentősége van annak, ki tekinti magát liberálisnak, konzervatívnak, szociáldemokratának.

2020. december 19. 16:08
Csizmadia Ervin
Facebook

„Valljuk be: egyre kisebb jelentősége van annak, ki tekinti magát liberálisnak, konzervatívnak, szociáldemokratának stb. Ezek az ideológiai áramlatok addig voltak fontosak és megkülönböztetők, ameddig a fejlődés döntően nemzetállami keretek között zajlott.

Az óta viszont amióta a nemzetállamok mellett/fölött megjelentek a globális struktúrák, a régi ideológiai áramlatok részben feloldódtak egymásban, részben pedig a konfliktusok új szintre helyeződtek át.

Manapság egyértelmű, hogy lehet valaki bármely ideológia híve, ha nem szíve csücske a globális rendszer, akkor a nemzetelvűek táborába kerül. És nyugodtan mondhatjuk, hogy ha valaki nem túl nagy rokonszenvvel viseltetik a nemzeti elv iránt, akkor legyen bármely régi ideológia híve, inkább a kozmopolita táborban találja magát.

Ez látszólag evidencia, de azért azt mondanám: ne gondoljuk.

Miközben ezerrel megmutatkozik a globális-nemzeti konfliktus szinte minden percben, hajlamosak vagyunk ezeket a régi ideológiák mentén szemlélni.

Vegyük csak korunk egyik legexponáltabb figuráját, Soros Györgyöt. Az általa képviselt »nyitott társadalom« egy liberális eszme? Netán baloldali? Vagy radikális progresszista? Csak úgy mondom: Soros György számos írásában elsiratta már a felvilágosodást, sőt a képviseleti kormányzást is.

Most akkor ő milyen ideológiát képvisel? S egyáltalán: számít-e, hogy milyen az ideológiája? Attól tartok, kevéssé számít, mert nézeteiből csak az a fontos, hogy a globális-nemzeti kérdésben hogyan foglal állást. Egyértelműen a globális pólus mellett.

Az én állásfoglalásom egyszerű. Természetesnek veszem, hogy a világ a globális struktúrák felé tart. S az is evidens számomra, hogy bizonyos országok (másfajta történelemmel stb.) ezt a folyamatot messze nem tudják olyan természetességgel magukévá tenni, mint az előbbiek.

A politika feladata immár nem csak a konzervatív-liberális (és egyéb) viták lefolytatása, és a közöttük lévő konszenzus megteremtése hanem különféle fejlődéskoncepciók legitimitásának biztosítása és integrálása.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 16 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Nyugati Ádám
2020. december 22. 17:59
Korábban szívesen olvastam Csizmadia Ervin írásait. Ez a facebook bejegyzés két okból is elgondolkoztató. Az egyik elgondolás arról szól, hogy a politika egyik fő törésvonala a globalizmus és a lokalizmus között húzódik, utóbbit nevezhetjük szuverenizmusnak, patriótának, nemzetinek, identiáriusnak, stb. A másik elgondolás az, hogy a globalitás mint olyan, maga a fejlődés, vagy más szavakkal egy olyan folyamat, amelynek mentén a világ halad. A gondolatot, vagy véleményt azonban az emberiség számára jónak, netalán rossznak de elkerülhetetlennek tartásához nem rendelkezünk elegendő tapasztalattal és valamelyik alternatíva helyességét alátámasztó, logikailag igazolható érvekkel. A globális tendencia ugyanis az, hogy az embereket és a népeket egy egyre kisebb számú, valóban mindinkább nemzetközivé váló csoport irányítja az általa birtokolt tőke és információ fölötti rendelkezési monopóliumán keresztül. Ezt a tendenciát azonban nem lehet a föld teljes népességére vonatkozóan egyértelműen jónak tartani. Különösen akkor nem, ha az irányító pozícióban lévők moralitásáról, emberi minőségéről, szellemi és erkölcsi képességeiről, stratégiájuk időhorizontjáról még a magasabb értelmiség sem rendelkezik releváns információval. A realitás az, hogy a többség számára megélhetően előnyös politika a gyakorlatban leginkább nemzetállami szinten valósítható meg.
zakar zoltán béla
2020. december 20. 19:53
Löcs-pöcs.....prutty....
Menhetten
2020. december 20. 12:12
Ez a fóbia már elhatalmasodott a bátor 133-nál is, az egyikük közülük kijelentette, hogy testével védi meg a választási körzete lakosait a migránsoktól.)) https://scontent.fbud5-1.fna.fbcdn.net/v/t1.0-9/132126016_698797480779475_3932963271787209691_n.jpg?_nc_cat=110&ccb=2&_nc_sid=dbeb18&_nc_ohc=u58RUpwZnIQAX-jQRji&_nc_oc=AQmu3bfHMHhDWQQaLC0BDmg6raO7rW8zCGaluNIyIjKGIXVT7WXY677ep4HxwGmfn2g&_nc_ht=scontent.fbud5-1.fna&oh=5d9abaf0d7d4de9d41be37c5adfb01ca&oe=6003CE4A
luzitanxaver
2020. december 20. 08:51
Csizmadiában az a jó, hogy egyfelől mindig több éves késésben van (vagy pozitív oldalról: több éves késéssel ugyan, de rájön/beismer dolgokra/-at), másfelől meg a megoldási javaslatai még akkor is hiányoznak, amikor a felismerései már megérkezgetnek. Az, hogy a XXI. század jelenségeit nem lehet XX. századi fogalmakkal leírni, régóta evidencia. És nem globalista-nemzeti ellentétről van szó elsősorban, hanem globalista-szuverenistáról, aminek csak egy szelete a nemzeti szuverenitás (további elemek: pénzügyi, ideológiai-gondolati szuverenitás, például). Az persze igaz, hogy ezen szuverenitások védelméz illetően a nemzetállam tűnik az utolsó védvonalnak. ,,Most akkor ő milyen ideológiát képvisel?,, - ez nem kérdés semmilyet (már amennyiben az üzletet, mint olyant, nem tekintjük ideológiának). Ezt ő maga fogalmazta meg a nevezetes interjújában. A XXI. század nagy ,,ideológiája,, a Semmi. Nevezhetjük akár nyitott társadalomnak is. Marxa Popper, leninje Soros. Sztálinját még nem ismerjük, de valószínűleg nem sokat kell már várni az érkezésére.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!