„Még az olimpiát, a stadionépítést, a focipálya-építéseket folyamatosan támadó ellenzék is örvendett, legalábbis a politikusaik a mérkőzés után ezt mondták. És persze politikusként az ember sok mindent átpolitizál, de a szerdai győzelemnek politikai jelentősége is van. A szerdai nap visszaigazolta az elmúlt tíz év sportpolitikáját, ha úgy tetszik, a kormányzati politikát, ha úgy tetszik, Orbán Viktor sportpolitikáját. Egy évtizeden keresztül támadtak bennünket, fideszeseket, hogy minek épülnek sportlétesítmények, és újra és újra el kell mondanunk a szülőknek, nagyszülőknek, hogy a megújult létesítmények, a kulturált körülmények, a megfelelő felszerelés, infrastruktúra nem csak úgy lett magától, hanem tíz év kemény munkája van mögötte, egy olyan abnormális helyzetben, amikor a baloldal nyíltan politikai témává tette a sportot, különösen a labdarúgást. Az is megér egy misét persze, hogy miközben Magyarországhoz hasonlóan több országban (pl. Izlandon) sok pénzt invesztálnak sportlétesítmények, stadionok, focipályák építésébe, sehol nem politikai téma a sport, pláne nem stadion versus egészségügy (lélegeztetőgép) kommunikációs panelként.
És most, hogy a Momentum nem tud aláírást gyűjteni a budapesti sportesemények ellen, talán politikusaik közül sokan gyakorló szülőként is szembesülnek azzal, mit jelent, amikor gyermekek ezrei színvonalas sportlétesítményekben, európai körülmények között sportolhatnak, és a gyermekek példaképei Magyarországra jönnek, és szép stadionokban játszanak.És miközben a magyarországi politikai erőtérben a 88. percig sok volt a kárörvendő, politikai akcióra készülő szerencselovag, a határokon túl soha nem látott egység alakult ki a nemzeti csapat mögött. Torontótól Marosvásárhelyig, Szabadkától Kassán át Beregszászig magyarok milliói örvendtek a sikernek, nagyon büszkék voltak magyarságukra, és piros-fehér-zöldbe borították a közösségi médiát.”