Európa vezetőinek a valódi problémákkal kellene foglalkozniuk

Mi a fene az a "zsidó keresztény értékek"?

Mi a fene az a "zsidó keresztény értékek"?

Terrorizmus elleni fellépés. Egyrészt fel kell lépni a radikalizmus ellen, a terrorizmus ellen, de nem úgy, hogy összemosunk mindenkit s politikai eszközt próbálunk kovácsolni az eseményekből, keresztényeket és muszlimokat, az itt élőket s a valóban rászoruló érkezőket egymás ellen hangolva - mert vannak radikálisok, akik rombolni akarnak. Nagyon sokan békében szeretnének élni, egymás mellett s ott párbeszédnek s az egymás elfogadásának van helye, nem az egymás ellen hangolásnak. Azok pedig, akik poént gyártanak a más vallásából, elgondolkodhatnának azon, hogy meddig s nem tovább. Ha adottak érzékenyek dolgokra s magunk visszaélünk ezzel, nem vesszük azt figyelembe, akkor felelősségünk s bölcsességünk, jóindulatunk a béka feneke alatt. Jogállamiság kérdésköre: "A most nyilvánosságra hozott jelentés összefoglalója hét helyen emeli ki a problémás magyarországi helyzetet. Röviden: 1. A magyar bírósági rendszer függetlenségének sérülése fokozott kockázatú. Itt konkrétan arra utal a szöveg, hogy az Országos Bírósági Tanács (OBT) nehezen tudja ellensúlyozni az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének széleskörű mandátumát a bíróságok mindennapi működésének menedzselése terén. Ez a mondat olyan problémákra utal, amelyeket 8 magyarországi civil szervezet közösen fogalmazott meg és a Bizottság be is építette ezeket az anyagába. A 8 intézmény véleményét a 444.hu szedte össze, miszerint a bírósági kinevezési gyakorlattal, az ügyteher elosztásával, büntetésekkel és javadalmazásokkal befolyásolni lehet a bíróságok függetlenségét. Varga Judit igazságügyi miniszter minapi Facebook-videójában azt emelte ki, hogy semmi gond nincs a magyar bírósági rendszer irányítási struktúrájával, és nem sérül a függetlenség. Az anyag több más egyéb szelektív döntést is megemlít (pl. az Alkotmánybíróságról a Kúriába ítélkezési gyakorlat nélkül átülhetnek emberek, illetve a Kúria törvénytelennek minősítette egy magyar bíró előzetes állásfoglalás kérését az Európai Bíróságnál egy ügyben). Két pozitívumot is megemlít az összefoglaló: a bíróságok magas fokú digitalizációját, ami a járvány idején is jók jött, illetve azt is, hogy a Bizottság által korábban kiadott igazságügyi eredménytábla szerint összességében jól áll a magyar rendszer a bírósági ügyek hosszúságát tekintve. 2. Az ügyészség szelektív korrupcióellenes küzdelmet folytat. Ezzel arra utal a szöveg, hogy itthon bizonyos korrupciós ügyekben indult nyomozás, és lett belőle vádemelés is, más - politikailag kényes, kormányhoz közeli emberek elleni - ügyekben viszont valahogy nem talált bűncselekményt a vádhatóság, így nem is emelt vádat. 3. A médiahatóság működése is problémás (sérül a függetlenség és a hatékonyság). Itt részben arra utal a szöveg, hogy a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) irányító testületében csak a kormánypártok által kinevezett delegáltak ülnek, és például a rádiós frekvenciapályázatok terén születtek vitatott döntések. 4. Mivel Magyarországon nincs szabályozva az állami hirdetések kérdése, így a kormánypárti magyar médiában szelektív módon elhelyezett jelentős hirdetésekkel az állam indirekt módon politikai befolyást tud szerezni. Eközben a független média sokféle akadállyal, például ellenséges felvásárlási kísérletekkel is szembesül - mutat rá az anyag. 5. A médiára nyomást fejtenek ki olyan szabályok, amelyek az információkhoz való szabad hozzáférést akadályozzák, szelektív módon teszik lehetővé, és ez egyúttal a korrupció elleni fellépést is fékezi. Felemlegeti az anyag a mintegy 470 sajtóterméket hirtelen magába olvasztó Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) létrejöttét is, ami a média sokszínűségére veszélyt jelent az anyag szerint. 6. Személyesen az újságírókra is igyekszik nyomást gyakorolni a politika és ez az anyag szeritn öncenzúrához vezet, ami szűkíti a nyilvános viták lehetőségét számos társadalmilag is fontos ügyben. 7. A civil szervezetek is érték támadások és bizonytalan, nehezített környezetben kell működésük. Felemlegeti az anyag azt, hogy az Európai Bíróság 2020 júniusában megsemmisítette a külföldről támogatott szervezetekre vonatkozó 2017-es törvényt. Mi az a jogállamiság? A Bizottság által kiadott összefoglaló kérdezz-felelek szerint a jogállamiságot az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikke rögzíti, mint az összes tagállam közös értékét. A jogállamiság szerint minden közhatalom mindig a törvény által meghatározott korlátok között, a demokrácia és az alapvető jogok értékeivel összhangban, valamint a független és pártatlan bíróságok ellenőrzése alatt jár el. A jogállamiság olyan elveket tartalmaz, mint - a törvényesség, amely átlátható, elszámoltatható, demokratikus és pluralista folyamatot jelent a törvények megalkotásához, - a jogbiztonság, amely a végrehajtó hatalom önkényes gyakorlásának megtiltása, - a hatékony, független és pártatlan bíróságok általi hatékony védelem, amely hatékony bírósági felülvizsgálatot, beleértve az alapvető jogok tiszteletben tartását, jelent, - a hatalommegosztás és a törvény előtti egyenlőség. Ezeket az elveket az Európai Bíróság és az Emberi Jogok Európai Bírósága is elismerte. Ezenkívül az Európa Tanács szabványokat dolgozott ki, valamint véleményeket és ajánlásokat adott ki, amelyek megalapozott útmutatást nyújtanak a jogállamiság előmozdításához és fenntartásához." (portfolio)

Európát épp lefejezik, a szószoros értelmében.