„Az Európai Bizottság jogállamisági jelentésének magyar fejezete 19 oldalas iromány. Ha a Bizottság ugyanazokat a szempontokat ugyanolyan részletességgel vizsgálná, akkor a »jogállamiság barátaira« vonatkozó fejezetek is hasonló terjedelműek lennének. Ehhez képest Hollandiáról is csak 15 oldalt tudott összeszedni a Bizottság, Belgium és az északi tagállamok 12-12 oldalt kaptak, Luxemburg pedig csak 10 oldalig jutott. Szemmel láthatóan a Bizottságnál elkélt volna egy kis segítség, hogy további témákat találjon ezekhez az országjelentésekhez.Kár, hogy nem szóltak korábban, mert nekem bizony számos javaslatom lett volna. Íme néhány példa, ami a »jogállamiság barátainak« országjelentéseiből kimaradt.
A belga országjelentés említést tesz az ún. »P-Bizottságról«, ami a rendőrség külső felügyeleti szerve. Arról viszont mélyen hallgat, hogy a Chovanec-ügyet, amelyben brutális rendőri intézkedés következtében meghalt egy szlovák állampolgárságú férfi, ugyancsak ez a Bizottság vizsgálja – immár két éve eredmény nélkül. Csak az érdekesség kedvéért említem, hogy a belga szövetségi rendőrség akkori vezetője ma az Europol ügyvezető igazgatója.
Hollandiában 2015-ben bevezették a véleménynyilvánító népszavazás intézményét, azonban ezek többnyire a kormány által nem kívánt eredményeket hoztak. Így a jogalkotó 2018-ban törvényt hozott annak kivezetéséről. A kivezető törvény úgy rendelkezett, hogy erről viszont nem lehet népszavazást tartani. Valódi jogállami megoldás. Hollandiában egyébként nem kizárt, hogy gyakorló bíró egyidejűleg a törvényhozás valamelyik kamarájának tagja is legyen. Ennek orvoslására a GRECO tett ajánlást, de ezt Hollandia a mai napig nem hajtotta végre. Erről sem szól az országjelentés.
Az ENSZ több alkalommal is aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Finnország nem biztosítja kellően a számi kisebbség bevonását az életmódjukat és a szülőföldjüket érintő döntésekbe. Az országjelentés társadalmi részvétellel kapcsolatos részei erről nem tesznek említést.
A dán számvevőszék 2020 januári értékelése a pénzmosás megelőzésére vonatkozó keret komoly hiányosságait azonosította. Erre a problémára az Európai Szemeszter is felhívta a figyelmet, de a jogállamisági jelentésben nem szerepel. A lista korántsem teljes. Azt viszont jól mutatja, hogy aki valós képet szeretne kapni a jogállamiság helyzetéről a tagállamokban, az nem támaszkodhat a Bizottság jogállamisági jelentésére.”