„Minden előítélettől mentesen az új kancellár, Dr. Szarka Gábor személyiségére vonatkozóan, hivatali előélete kapcsán két elemet feltétlenül számításba kell venni, amikor az egyetem jövőjéről gondolkozunk. Az egyik a katonai neveltetés és a hadügyi vezetésben történt munkahelyi szocializáció. A másik, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről vezényelték át, ahol csupán egy évet tölthetett kvázi kancellári munkakörben. Azaz az új kancellár vélhetően rutinból minden parancsot teljesíteni fog, s ez lesz az elvárása a vezetése alá tartozó részleg munkatársaival szemben is.
A Közszolgálati Egyetemnek a személyén keresztül megjelenő éthosza (s talán direkt infrastrukturális-szolgáltatási portfoliója is) a NER által az elmúlt tíz évben kialakított és megerősített markáns ideológiai irányvonal és öntörvényű működtetés vonzáskörébe tereli az eleddig szabadelvűnek és -gyakorlatúnak tartott Színműt. Semmi jót nem ígér, hogy első intézkedéseivel a kancellár a területéhez tartozó valamennyi munkatárstól megvonta az önálló aláírási és intézkedési jogot, a szeptemberi ledolgozott hónap után járó bérek kifizetését pedig a munkajog keretében értelmezhetetlen előfeltételekhez köti, s ezzel próbálja rávenni beosztottjait a hallgatói ellenállás felszámolására. Október elsejével két rektorhelyettest is kinevezett a kuratórium elnöke. Ehhez a lépéshez a szeptember 15-i egyoldalú SzMR módosítással teremtett magának felhatalmazást a kuratórium. Mivel ez a szabályozás ellentétes a Nemzeti Felsőoktatási Törvény és az Alaptörvény egyes passzusaival, az egyetem korábbi vezetése rögtön bírósági keresetben támadta meg.
Így a két kinevezés – ismét a személyek kilététől függetlenül – önmagában vitatott törvényességű, minden tevékenységük jogkövetkezmény nélküli, semmis. Ennek fényében különösen figyelemre méltó az általános rektorhelyettesnek delegált Novák Emil és az új kancellár közösen jegyzett első közleménye, amely 15%-os béremelést helyez kilátásba a dolgozóknak, amennyiben leteszik az október elsején kezdett sztrájkot. Ha el is tekintenénk attól, hogy a sztrájkkövetelések listája 8 elemből áll, amiből hatot a munkáltató képviselete egyáltalán nem érint, a januári béremelés akkor sem tekinthető érdemi válasznak, mivel azt a korábbi fenntartó ITM a »modellváltás« keretében egy kétlépcsős bérfejlesztés első elemeként kezdetektől garantálta.