A bolygó a járvány után

„A tudósoknak semmi kétségük sincs afelől, hogy a természetpusztítás egyre sebezhetőbbé teszi az emberiséget az olyan járványokkal szemben, amilyet a koronavírus is okozott világszerte, milliókat megbetegítve és több százezer ember halálát okozva, valamint nagyon sok ember megélhetését veszélyeztetve. Emellett a természetpusztítás a gazdaság hosszú távú fellendülését is akadályozni fogja, mivel a világ GDP-jének több mint fele valamilyen módon a természettől függ. A koronavírus-járvány okozta válság fújhatja meg az ébresztőt, és egyben lehet az a lehetőség, amelyre szükségünk van a változtatáshoz?

Miközben néhány politikus azt állítja, nem lehetett előre látni, hogy a járvány ilyen súlyos lesz, sok szakértő úgy gondolja, elkerülhetetlen, hogy ilyen járványok bekövetkezzenek a zoonotikus, vagyis az állatról emberre terjedő fertőző betegségek megsokasodása miatt. Az új fertőző betegségek több mint 60 százaléka állatoktól származik.

Ez a trend közvetlenül kapcsolódik az emberi tevékenységekhez. Az intenzív mezőgazdaságtól az erdőirtásokon át a bányászatig és a vadállatok kizsákmányolásáig a természetpusztító eljárások – amelyeket a „business as usual” szellemében szoktunk elhessegetni magunktól – egyre szorosabb kapcsolatba hoznak minket az állatokkal, ideális körülményeket teremtve a betegségek terjedéséhez. Ebben az értelemben az Ebola, a HIV, a SARS és a MERS – mindegyik zoonotikus eredetű – figyelmeztetések voltak, amelyeket a világ nem vett figyelembe.

A koronavírus-járvány esetében azonban más lehet a helyzet. Elvégre minden más járványnál erőteljesebben mutatta meg, hogy az emberek egészsége és jólléte mennyire alapvetően összekapcsolódik a bolygó jóllétével, és mennyire sebezhetők vagyunk.”