Ki kicsoda?

„Egyszóval az unió politikusainak többsége bizonyíthatóan nem hasonlít azokhoz a személyekhez, személyiségekhez, akiknek elvárásaink szerint be kellene tölteniük ezeket a fontos, felelős, bár egyre inkább eljelentéktelenedni látszó posztokat

Régi székely vicc: »– Kegyelmed nem a Gál Mózsi, Korondról?! – Nem, én Vas Gerő vagyok, Tordáról. – Mindjárt gondoltam, mert nem is hasonlít ám rá egy szikrát sem!«

Elnézést kérek, de ez az ősrégi vicc jutott eszembe a minap többször is, amikor a tisztelt Európai Unió funkcionáriusai – ki így, ki úgy – felébredni látszottak téli–tavaszi álmukból. Akármelyikük tevékenységéről esett is szó, mintha fogalmuk sem lenne arról, kik is ők valójában. Nem látszik, hogy tudnák, milyen megbízással vették át azt a posztot, amelyet betöltenek, nem érzékeljük, hogy volnának gondolataik a jövőről, viszont ami a szellemiségüket illeti, abban inkább csak megerősítették őket a karanténos napok, ahelyett hogy megváltoztatták volna. Szóval nemigen hasonlítanak egy felelősségét komolyan vevő, vezető posztot betöltő emberhez. Szikrát sem.

Donald Tusk, az Európai Polgári Platform párt társalapítója és más, fontos politikai pozíciók betöltője például, előbújva rejtekhelyéről, oly szemérmetlenül nácizza le – bizonyítékok nélkül – Orbán Viktort, hogy abba egy nürnbergi ítész is belepirulna. Egyszóval az unió politikusainak többsége bizonyíthatóan nem hasonlít azokhoz a személyekhez, személyiségekhez, akiknek elvárásaink szerint be kellene tölteniük ezeket a fontos, felelős, bár egyre inkább eljelentéktelenedni látszó posztokat. Vírusinvázió ide vagy oda, ők bizony az egymás elleni csatákkal vannak elfoglalva, és ez – civil véleményem szerint – a világ szégyene.”