„Ez a rendszer, már ha lehet annak hívni, gyakorlatilag semmi másban nem gondolkodik, mint hogy »uralja a pillanatot«, azaz politikai tőkét tudjon belőle kovácsolni kommunikációs manőverekkel. Senkinek nem kell bemutatni ezt a logikát, a »fogd rá a nyuszira« sémára épülő bűnbakképzést, Soros, migránsok, Gyurcsány kottája – de most kiviláglik ennek a fajta agyrohasztásnak az igazi ára.
Az egyik, hogy több millió ember lett az országban ráállítva erre a gondolkodásra, hogy a veszély forrása: a külső, az idegen, a barna. Ez a fajta gondolkodás pedig most riadt xenofób pánikként jelentkezik, mert jelentős számú magyar ember a saját biztonságát attól reméli, ha az idegenektől még jobban elzárkózik – teljesen hasztalanul, hiszen a járványt nem érdekli az ember bőre színe, vallása vagy anyanyelve.
A másik, ami sokkal súlyosabb, hogy szemmel láthatólag a rendszer működtetői szép számban maguk is olyan emberek, akik ezt a logikát szentül hiszik (vagy nincs más opciójuk, minthogy úgy tegyenek, mint akik hisznek benne). Ez pedig magában kódolja a katasztrófát.
Egy jó kockázatkezelési rendszer ugyanis akkor működik, ha objektív, ha minden rendelkezésre álló adatot mérlegel, arra protokollokat állít fel, ezeket betartatja, majd ezekről közérthetően tájékoztat. A rossz kockázatkezelési rendszer vagy az, ami túl sok rizikót enged be, vagy pedig az, ami túlzottan paranoid, tehát semmit nem enged be.”