„Nem tanítok fasiszta írót!”

„Hol egy német újság nevezi angyalkának Lukács Györgyöt, hol Anatole France, az agg félzsidó tiltakozik Korvin-Klein Ottóék barbár elintézése ellen. Pardon, Európának könnyű. Használat előtt van a vörös ciánkálival szemben, de mi használat után. Európa még tarthatja szirupnak, méznek, orvosságnak. Mi már nem. Mi tudjuk, mi az a gajdesz, ők nem.

Vajon ki írhatta ezt? Ki ez az »antiszemita, fasiszta« író, akit nem szabad beemelni a Nemzeti alaptantervbe? Nyírő? Wass? Herczeg? Á, dehogy! Ez Kosztolányi! Nem átallott ilyeneket írogatni híres-hírhedt rovatában, a Pardon!-ban, amely ráadásul Bangha Béla jezsuita páter híres-hírhedt lapjában, az Új Nemzedékben jelent meg. Bangha páter pedig antiszemita volt, igaz, náci- és hungaristaellenes, a fajelméletet is teljes egészében elutasította, de hát ez kit érdekel, amikor a »fasiszták« ellen kell harcolni?

Szóval itt ez a Kosztolányi, ez egy gyanús alak. Ír a Bangha páter lapjába, ráadásul ilyeneket. Sőt még ilyenebbeket: »Sándor Pál az amerikai Népszavának panaszkodik az egyetemi numerus clausus miatt. Tudtunkkal ők a Nemzeti Hadseregben is mélyen a numerus clausus alatt vannak képviselve. De – pardon – emiatt nem panaszkodik a vezér.«”