A pénz elfogy, de a tudás megmarad

„Orbán Viktor kormányfő néhány hete jelentette be, hogy az állam nem akarja kifizetni a szegregáltan tanuló, gyöngyöspatai romáknak járó kártérítést. Ez egyben azt is jelenti, hogy egy jogerős ítélet végrehajtását tagadja meg a kormány.

Orbán Viktor egy percig sem vitatta, hogy a gyöngyöspatai romáknak jár kompenzáció. Nem tartom tragédiának, hogy ezt nem feltétlenül készpénzben fizetnék ki, úgy tudom, ezt a per során is jelezték. Egyeztettem a legrátermettebb helyi roma vezetőkkel és Vecsei Miklós társadalmi felzárkózásért felelős miniszterelnöki biztossal is, így el tudom fogadni, hogy a szakembereknek és az államtitkárságnak is ez a szakmai véleménye.

De az ítélet egyértelműen pénzbeli kártérítésről szól. Nem kötelessége ezt a kormánynak végrehajtani?

A bírósági ítéletet nem vitatom. Magam is a szegregáció ellen küzdök lassan 30 éve. Viszont ez a gyakorlat hazai és nemzetközi szinten sem javít a romák helyzetén. Sokkal összetettebb kérdésről van szó. Nem hiszek abban, hogy a pénzbeli kártérítés valóban abban kompenzálná a romákat, amiben sérelem érte őket. Itt elsősorban pedagógiai kérdésről és a felnövekvő nemzedékek jövőjéről van szó. Mert a pénz elfogy, de a tudás megmarad.

A miniszterelnök a pénteki rádióinterjújában azt mondta Gyöngyöspatáról: »Azoknak kell milliókat fizetni, akik lehetetlenné tették, hogy a gyermekeik rendesen tanuljanak«, a magyaroknak pedig »meg kell hátrálni«. Egyetért?

Nem gondolom, hogy rádióinterjúkat kommentálnom kellene.

Ön szerint is a romák tehetnek arról, hogy kialakult a szegregáció Gyöngyöspatán?

Mindenki etnikai megkülönböztetésről beszél, miközben az előzményeket ma már senki sem vizsgálja. Ami információ az én birtokomban van, abból egyértelműen kiderül, hogy nem fekete-fehér a helyzet.

Nem tartja hangulatkeltőnek Orbán Viktor kijelentését, miszerint »emberek munka nélkül kapnak sok pénzt«?

Orbán Viktor járja az országot és valószínűleg ilyen visszajelzést is kapott, ezért mondta ezt. A romák 20 éven át segélyből éltek, 2011-től viszont a közmunka bevezetésével elindult egy pozitív folyamat, ennek köszönhetően a cigányok munkából szereznek jövedelmet. Többségében ezek az emberek már beléptek az elsődleges munkaerőpiacra is. A legfontosabb, hogy széles körben elkezdtünk beszélni ezekről az ügyekről, mert nagyon fontos a deszegregáció mikéntje. Számos sikeres program indult, sok visszajelzést kapok polgármesterektől, hol állnak, mire lenne még szükség. Létrejött például a RITA - Regionális Integrációs Társadalmi Applikáció – ami a tanulásban és a mindennapokban való eligazodást könnyíti meg, segítséget nyújt egészségügyi, szociális, jogi, környezetvédelmi, közigazgatási kérdésekben, egyfajta társadalmi GPS-ként működik. Jelenleg három településen teszteljük. Sajnos több helyen megfordult a deszegregációs trend, elsősorban azokon a településeket, ahol felerősödött a spontán földrajzi lakhatási szegregáció.”