Pokoli éveken vagyunk túl, de megérte

„Például azzal a tétellel, hogy egy részben gyurcsánytalanított DK-t láttunk?

Mondom, nagyjából. Az egy tízpontos elemzés, amelynek a nagy része szerintem helytálló. Három fontos okát látom az eredményünknek. Az első az, van-e olyan kerete a politikánknak, amely a lelket, a szívet is megérinti. Ez volt nekünk az Európai Egyesült Államok története. Egyszerű, világos, és egyértelmű antitézise annak, amit a Fidesz mond. Nem véletlen, hogy a Fidesz, amikor nyilvános megszólalásaiban vitázott, a DK-val harcolt. A második Klára személye. Bátor, sok megfontolást igénylő döntés nyomán került a lista élére, és nem kétséges, hogy százalékpontokat hozott. A harmadik az, hogy az utóbbi években ez volt a legpontosabb, legfegyelmezettebb, legintenzívebb kampányunk. Ennek volt egy teljesen új eleme, az online kommunikációban vertük a teljes ellenzéket. A Fidesz és Orbán oldalainak aktivitása kitett negyvenegynéhány százalékot, második a DK huszonnéggyel, utánunk minden ellenzéki párt messze ez alatt van.

Beszélt már erről, kollégái pedig Instagram-sztárságát is emlegették. Valójában nem az döntött, hogy folyton úton voltak, és – a Momentumhoz hasonlóan – elkezdték megszervezni magukat vidéken?

Az EP-választást megelőző kampány egy központból vezérelt és nagyobbrészt onnan szervezett politikai harc, hiszen egyetlen nagy szavazókör van, Magyarország. Ezért is lehetett sikeres az a Momentum, amelynek még kevésbé van országos szervezete. Új kapcsolatokat teremteni, fiatal választókat elérni nem elsősorban országjárással, hanem intenzív online jelenléttel lehetett. Ebben mindenki másnál sikeresebbek voltunk az ellenzéki oldalon.

Azt mondta, Dobrev Klára jelölése sok megfontolást igénylő, bátor döntés volt. Kinek a döntése volt, hogy vállalják a kockázatot?

Messzebbről kezdem. Sokan észrevették, hogy a tavalyi választás után sokáig csendben voltam.

Önmagához képest.

Tudom, hogy szeretnek párbajozni, de ebbe most ne menjünk bele. Sok mindenen kellett elgondolkodnunk április után, és az egyik konklúzió az volt, hogy más formációban kell felállni erre a választásra. A nehézséget az okozza, hogy kettős szerepben vagyok: magánemberként a férje a jelöltnek, de én vagyok a pártelnök is. Klára régen tényleg hezitált, hogy beszálljon-e a politikába, de mostanában nyilvánosan is elmondta, hogy ő másként reagált április 8-ára, mint a többség. Úgy volt vele, hogy akkor most tessék nekiindulni. Bátorítani kellett. Hosszú folyamat volt, míg eljutottunk a jelöltségéig, amit én is nagyon akartam. Az elnökség döntött az ügyben, és – játsszunk nyílt lapokkal – egy ellenszavazattal és egy tartózkodással, nagy többséggel mondott rá igent.

Említette, hogy a Fidesz csak az Önök üzeneteire reagált, főleg az Európai Egyesült Államok gondolatára. Nem arról van szó, hogy a Fidesz érdeke, hogy önt és a DK-t jelölje ki ellenfélnek?

Nyilván vannak, akik ilyen magyarázatot adnak. Lehetnek ezek között jóhiszemű gondolati konstrukciók, a rosszul szereplőknél pedig meg lehet ez az önfelmentés érvelése. A bánat tudja, mi van Orbánék fejében, nem is érdekel. Azért csináltuk, amit csináltunk, mert abban hiszünk. Mi volt a DK plakátjain 2014-ben? Az Európai Egyesült Államok. Akkori programunk váza is a szociális Európa volt. Öt éve és most lényegében ugyanazzal a tartalommal kampányoltunk, nyilván más felületeken, más leosztásban, más listával. Amikor a napokban a két európai frakcióvezetővel tárgyalok, az lesz a kérdés, hogy ennek a programnak az érvényesítésére melyik képviselőcsoportban van nagyobb lehetőség.

Eddig a szocialisták és demokraták csoportjában ültek, most tárgyalnak a csatlakozásról a Macronékkal kiegészülő liberálisokkal is. Nulláról indulnak?

Igen.

Nem szempont, hogy eddig a szociáldemokratáknál voltak?

Nem, mert újraalakulnak a frakciók. Nem úgy működik a parlament, mint itthon. Az EP-ben senkinek nincs többsége. A legnagyobb pártdelegáció a német kereszténydemokratáké, ám ők is csak huszonkilencen vannak a hétszázötvenegyből. Természetes, hogy változik a frakciók összetétele, ahogyan változnak a politikák is. A DK elnökségétől arra kértünk felhatalmazást, hogy mindkét frakcióval tárgyalhassunk. Megtesszük, aztán az elnökséggel döntünk arról, melyikhez csatlakozunk.

A szocialisták csúcsjelöltje Frans Timmermans volt, aki annak ellenére csak a szocialistáknak kampányolt kétszer is Magyarországon, hogy a DK is abban a frakcióban volt. Ez számít majd a döntésnél?

Kisstílűség lenne ez alapján dönteni.”