Ami a brüsszeli ellenplakátról lemaradt

„Mint tudjuk összeesküvés-elméletek nincsenek, csak összeesküvések. Európa most is egy ilyen összeesküvés áldozata, melynek keretében Brüsszelben egy kötelező betelepítési kvótát akarnak keresztülverni. Persze csak az EP-választás után, ezért néhány tényt lehagytak a virtuális ellenplakátjukról.

A magyar kormány tájékoztató kampányára a korábbiaknál is gyengébb válaszok érkeztek Brüsszelből. Erre mutat rá többek között az Alapjogokért Központ is. A bevándorlás támogatói a májusi EP-választás előtt nem akarják az európaiakat legjobban foglalkoztató témát felértékelni, mert attól tartanak, hogy tízmilliós számban jelennek meg olyan proteszt szavazók, akik nem a bevándorlást támogató bal- és jobboldali, zöld és liberális pártokra voksolnak.

Merkel, Timmermans és Soros csak a szóhasználatot változtatta meg, nem a célt. Amikor a külső határok erősebb védelméről beszélnek, mindig hozzá kell érteni, hogy valójában az ellenőrizetlen és tömeges bevándorlás helyett ellenőrzött és ütemezett bevándorlást szeretnének.

Amikor arról beszélnek, hogy a Frontex »menedzselje« és ne védje a külső határokat, akkor emlékezzünk Merkel tavaly szeptemberi követelésére, miszerint a tagországoknak át kell adniuk bizonyos jogokat a Frontexnek, amely Szijjártó Péter külügyminiszter szerint leginkább egy utazási iroda.

A német mintát követve a következő lépés az lenne, hogy a nemzeti bevándorlási hivataloktól az európai menekültügyi ügynökség, az EASO venné át a menedékkérelmek elbírálását, amely a Frontex által beengedett migránsoknak nagy számban adná meg a menekültstátuszt. Akit elutasítanak, az pedig –  szintén német mintára – »sávot váltana« és elutasított menedékkérőből munkakeresővé vedlene át, aki akár két évig is legálisan maradhatna az unióban. Ehhez a jobb életet kereső migráns akár a szavazás szabályellenes megismétlésével elfogadott humanitárius vízummal is beutazhatna az EU területére és még a családját is hozhatná. Ezeket az embereket végül a Juncker-képlet alapján osztanák szét a tagállamok között. Azokat a tagországokat, amelyek ebből nem kérnek, eljárásokkal és pénzbüntetéssel sújtanák.”