Együtt erő vagyunk, szerteszét gyöngeség

„Az természetesen tény, hogy a korábbiakhoz képest a magyar nyilvánosság szerkezete általánosságban kiegyensúlyozottabbá vált az elmúlt években. És igen, ennek szimbolikus kifejeződése az a folyamat, ami az alapítványnak történt felajánlásokban megtestesült. Számos, a konzervatív, nemzeti, keresztény hagyományokat fontosnak tartó sajtóorgánum most már egy nonprofit tulajdonos alatt szerveződik, lefedve a klasszikus és modern értelemben vett média majd összes területét, a nyomtatott sajtótól kezdve a rádiós és televíziós csatornákon át az online felületekig.

Ahogy az amerikai mottó tartja, Wass Albert fordításában: „Együtt erő vagyunk, szerteszét gyöngeség.” Miközben ugyanis a hazai balliberális oldal intellektuális és politikai képessége is folyamatosan gyengült már jóval a 2010-et megelőző évektől fogva, addig a magyar jobboldalnak ellenzéki pozícióból sikerült elkezdenie önmaga építését és megszervezését, ami mára hangsúlyozottan igaz a nyilvánosság szerkezetére is.

És ez az önhittségébe és önnön felsőbbrendűségébe beleszédült progresszív megmondóembereknél pánikot és frusztrációt szül. És amikor a szellemi restség és a pozícióvesztésből fakadó frusztráció csókot vált egymással, az még sohasem vezetett kreatív gondolatokhoz– pusztán automatikusan generált mantrákhoz.”