„De miért is üzenetértékű ez az intézkedés? A munkaszüneti napok képet rajzolnak egy társadalom értékpreferenciájáról: kiválasztásukat az határozza meg, hogy mit tart az adott közösségösszetartozását kifejező értéknek. Így lettek Európa-szerte a nemzeti emléknapok és a keresztény egyházi év jelentős eseményei olyan ünnepekké, amelyek figyelmünket családjaink és hitbéli-nemzeti közösségeink irányába fordítják.
Európa alapértékei jelennek meg a munkanapok-pihenőnapok rendjében. Az értékrend két fő pillére: a kereszténység mint hitbéli-lelki alap és a nemzetállamok mint egyedi nyelvi, kulturális és történeti fejlődésívek eredményei. Ezek az „oszlopok” adják az Európai Unió egységét, ugyanakkor sajátos diverzitását.
Az utóbbi években azonban jelentős változáson megy keresztül Európa: az erőteljes értékvesztés és az egyre kevertebb népesség miatt is komoly törekvések próbálják felpuhítani az identitást. Így lehetséges, hogy hitünk kiüresedését jelképezve Jézus születésének ünnepe egyre inkább valamiféle grincsfás, téli manós szeretetbulivá silányul, és az is, hogy az egyes országok nemzeti ünnepeikkel is egyre kevésbé tudnak mit kezdeni a multikulturális, globális eszmék térnyerésével.”