„Majd meglátjuk, lesz-e fordulat a német migrációs politikában, amíg Merkel a kancellár, márpedig ő mandátuma végéig, 2021 őszéig szeretne hivatalban maradni. Mindenesetre egy megfáradt, megtépázott tekintélyű, szűkülő politikai mozgástérrel szembesülő, gyengülő legitimitású politikus találkozik a visegrádi országok erőtől duzzadó, stabil politikai – és gazdasági – hátországgal rendelkező kormányfőivel. Ez utóbbira csak egy összehasonlítás: míg a német gazdaság növekedési üteme folyamatosan lassul, s az idén előreláthatóan már csupán egy százalék körül lesz, a négy visegrádi országé ennek mintegy a négyszerese, de legrosszabb esetben is a háromszorosa. Nem túlzás, amit Orbán Viktor már többször elmondott, hogy Közép-Európa az unió legsikeresebb, leggyorsabban fejlődő régiója, főként azért, mert ebben a térségben van életerő, vannak közös értékek, célok, és cselekvőképes országokból áll.
A V4-ek a történelmi hagyományok, a kulturális kapcsolatok, a politikai és gazdasági érdekek s kölcsönös előnyök alapján egymáshoz és Németországhoz is szorosan kapcsolódnak. Ez utóbbira jellemző, hogy Németország és a V4 országok kereskedelmi forgalma hatvan százalékkal nagyobb, mint a német–francia kereskedelem. A német befektetések és ipari beruházások egyre nagyobb része Közép-Európában valósul meg, ezért is lesz miről tárgyalni az öt kormányfőnek Pozsonyban.”