A világ rendőre

„Minket elsősorban nem a belterjes washingtoni politika, hanem valami egészen más érdekel. Az, hogy egy relatíve biztonságos világban és Európában éljünk. Aligha kétséges, hogy ennek megteremtésében az Egyesült Államoknak kulcsszerepe volt és marad, mint ahogy az is tény, hogy NATO-tagként az amerikaiak szövetségesei vagyunk. De nem a mi feladatunk megmondani a washingtoni politikának, milyen módon jusson el A pontból B-be.

Üdvözöljük, hogy az Egyesült Államok nem akar a világ rendőre lenni, és – a Clinton–Goodfriend-korszakkal ellentétben – az amerikai külügyminiszter már nem ad át rózsaszín Mikulás-csomagot, benne a csekkel, amit be kell fizetni: Washington ezeket és ezeket a változtatásokat látja szükségesnek a magyar politikában.

De látni kell, hogy minden kivonulás vákuumot kelt, ahonnan kiteszed a lábad, oda beteszi majd más a sajátját, és nagyon nem mindegy – nekünk sem az –, ki lesz majd az, egy haramiaállam vagy a haramiák az ISIS után ügyeletes újabb szabadcsapata. Talán egyetlen szeglete van a földkerekségnek, amelyet még senki nem igényelt ki – egy furcsa övezet Egyiptom és Szudán határán –, minden másért könyörtelen harc folyik vagy a jognak asztalánál, vagy a terepen, vagy mindkettőn. Különösen igaz ez nemcsak a polgárháborús Szíriára, de a Közel-Kelettől Afganisztánig, Pakisztánig húzódó egész övezetre, ahol a világ puskaporos hordói sorakoznak. Márpedig a következmények a határainkig érnek.”