„Alig alakult meg a négy erdélyi nagyvárost – Kolozsvár, Temesvár, Arad, Nagyvárad – tömörítő Nyugati Szövetség (rövidítve AVE), máris magyarázkodásra kényszerültek létrehozói. A román vadnacionalista vádaskodók természetesen az egységes és oszthatatlan nemzetállam lebontására irányuló kísérletként állítják be a próbálkozást. Kaptak a fejükre rendesen a Bukarest központi szerepét megkérdőjelező akció kitervelői és végrehajtói. Az egyik nagyváradi szoci EP-képviselő például azt dohogta, hogy mégiscsak több a soknál, hogy éppen a nagy egyesülés századik évfordulójának évében esett a szörnyűség. Az alapítók azóta lépten-nyomom arra kényszerülnek, hogy hangoztassák: nem szeparatisták.
A vízfejű Bukarestben, azaz a túlközpontosított román állameszme hívei szerint úgy helyes, ha egy falusi iskolai illemhely felállításáról is a fővárosi hivatalnokok döntenek. Hogy miért? A válasz kézenfekvő: mert akkor a »spága« (magyarul: csúszópénz) is a megfelelő zsebbe kerül… Közismert, Romániában a sikeres ügyintézés nyitja: a “spága” megfelelő helyének sikeres felderítése, a csúszópénz sikeres célba juttatása. »Ilyen kurva ország ez« – idézném az egyik erdélyi magyar zsebpárt volt elnökének klasszikussá vált kijelentését.”