„Nos, itt vannak a te adóforintjaid. Az imádott közpénzed, amit állandóan fetisizálsz és magadnak tulajdonítasz. A többség által megválasztott képviselők döntenek arról, hogy mire fordítsák, mire nem. Ha nem tetszik, vársz pár évet, és máris befolyásolhatod az eseményeket a választásokon.
És persze egy pillanatra elfelejted, hogy körülötted forog a világ, szerény leszel és belátó. Ha nem teszik, hogy stadionok épülnek, hogy ömlik a pénz az egészségügybe, hogy szépül Budapest és az ország, hanem mondjuk szélenergiára költenéd a hazai GDP 50 százalékát, akkor alapítasz vagy támogatsz egy olyan pártot, amelynek ez a célja, és mindenütt képviseled ezt a pompás programot.
Egyet nem tehetsz. Nem kérdőjelezheted meg egy háromszor egymás után kétharmaddal megválasztott kormány döntéseit, amelyek a többségi akaratot képviselik. Illetve megkérdőjelezheted, de a szabályokat nem hághatod át. Tudom, hogy gyűlölöd a szabályokat, hogy nem tudsz különbséget tenni rend és rendetlenség, szabadság és szabadosság között, de mégis így van ez.”