Megszervezi-e a radikalizálódás az ellenzéki tömegeket?

„A tegnapi parlamenti és utcai tiltakozás, és a kormányzati, illetve rendőri válasz is a radikalizálódás képét mutatja 2018 végén Magyarországon. A kérdés továbbra is az, a kormánnyal elégedetlen emberek meg tudnak-e szerveződni.

Elfoglalt pulpitus, szabálytalanul elfogadott törvények, órákon át tartó összetűzések a tüntetők és a rendőrök között, paprikaspray és felgyújtott padok.

Régóta vagy sosem látott jelenetek szegélyezték a tegnapi nap két legfontosabb döntését, a közigazgatási bíróságokról szóló törvény és a rabszolgatörvény elfogadását. Ami biztosnak tűnik: az ellenzéki szavazók nem megnyugodtak, beletörődtek, hanem sose látott intenzitással mentek az utcára szerdán. Csütörtökre pedig újabb tüntetést jelentettek be.

A tegnapi parlamenti történések abban jelentenek fordulatot, hogy az ellenzéki pártok számára erős hitelességet adhatnak az ellenzéki és vélhetően a bizonytalan szavazók között. A tutyimutyi, semmit nem csináló ellenzék képe helyett egy potens, akcióra képes, ellenálló ellenzék képe jelent meg.

Kérdés, mit tudnak kezdeni ezzel a pártok, tudják-e továbbvinni és építeni a hitelességüket a rabszolgatörvényhez kapcsolódó várható tiltakozásokban. Ez főként szervezeti kérdés, és pont ezért leginkább az a fontos, a szerdai nap után tudnak-e erőforrást és szervezetet biztosítani ezek a pártok, megpróbálják-e, át tudják-e venni a kontrollt a tiltakozások fölött, vagy egyáltalán képesek-e a továbbiakban is részesedni annak sikereiből?

Az esti tüntető tömeg leginkább létszámát és nem radikalizmusát tekintve volt újszerű.

Aznap szervezett tüntetésre ennyien a rendszerváltás után talán csak az őszödi beszéd napján mentek ki.

De akkor a polgári körök és a Fidesz hátországa szervezte az embereket. Szerdán nem volt szervezett mozgósítás, még egy kijelölt időpont se volt, amihez bárki alkalmazkodhatott volna, hogy ha akkor kimegy, biztosan talál kint valakit.”