Mégis, ki itt a keresztény?

„Méltó a munkás az ő bérére - tanítja Jézus az Evangéliumban. Ez a tömör mondat az egyik alapja annak a keresztény irányzatnak, amely a kapitalizmus eredendő ellentmondását felismerve a munkások, a dolgozó emberek igazságát igyekszik érvényesíteni. 

A katolikus egyház sokáig túlságosan is a hatalmasakhoz kötődött, de az elmúlt száz esztendőben – részben a marxizmus kihívására, azzal versenyezve – egyre erősebb lett a keresztény szociális tanítás is. Persze voltak, akik inkább csak szépségfoltnak szánták, a fennálló rendszer egyfajta kozmetikázására. De egyre több olyan pap és egyházi vezető akadt, aki nyilvánosan szembefordult az elnyomással. Sokukat – mint a nemrég szentté avatott, salvadori Oscar Romero érseket – legyilkoltak a jobboldali rezsimek, de egy másik latin-amerikai főpap, Ferenc pápa minden korábbinál határozottabban áll ki a munkások, a kizsákmányoltak, a menekültek, a hatalmasok által elnyomott szenvedők mellett. Sőt, túllépve a hagyományos szociális tanításon, arra is figyelmeztet, hogy a világkapitalizmus nemcsak száz-és százmilliók emberi méltóságát, hanem a természetet, a környezetet, »Föld Anyánkat« is elpusztítja.

Nem véletlen, hogy a Fidesz-rezsim egyik főideológusa, Bayer Zsolt »demens vénembernek«, »marhának«, »argentin libsinek« nevezte a Szentatyát. Aki védi a fideszes oligarchia gátlástalan lopásait, a kormánypárti propaganda gyűlöletkeltését, a multik parancsára meghozott, munkásellenes rabszolgatörvényt, az nagyon utálja Ferenc pápát és mindazt, aminek a jelképe. Aki a hatalmas nyugati autógyárak direkt parancsára és megrendelésére hoz törvényt a magyar dolgozók ellen, az nyilvánosan tagadja meg a keresztény tanítást és Ferenc pápát. Ezért elképesztő álszentség, hogy a Fidesz és a KDNP politikusai – akik cinkosan asszisztáltak Bayer pápagyalázásához – most a »méltó bérükért« kiálló munkásokat és a velük szolidáris diákokat hazudják keresztényellenesnek.”