Messziről nézvést tömegnek látszik

„Komoly politológusokat is megtéveszt, ami esténként Budapest utcáin történik. Komoly emberek látnak bele érdemi politikai elmozdulást.

Pedig az ellenzéknek valódi tömegbázisa továbbra sincs. Nem feledve, hogy az esti, főleg pedig éjjeli tüntetéseket nagyrészt pesti belvárosi diákok, Ortega y Gasset kifejezésével élve a szabadság elkényeztetett gyermekei csinálják, kétségtelen, hogy valóban sokan elégedetlenek a kormánnyal.

De ez az elégedetlenség teljesen amorf, egymással gyökeresen ellentétes, egymást kizáró megfontolásokra alapszik. Keveredik benne a pesti belvárosi értelmiség liberalizmusa, a Nagy-Magyarország-tetoválásos jobbikos Orbán-gyűlölete, az egykori kisgazda elitellenessége, a szegénységbe ragadt kisember Kádár-nosztalgiája, a filoszemitizmus, az antiszemitizmus (Zsidesz) és a cigányutálat (cigány Orbán), a szélbalos és széljobbos kapitalizmus-ellenesség. 

Ez a sok ember messziről nézvést tömegnek látszik, ami abba a tévedésbe ejti az ellenzéki politikusokat, hogy politikai erő sorakozott fel mögöttük.

Ez azonban tökéletesen téves feltételezés. Az Orbán-ellenes egyvelegből ki tud jönni egy parlamenti cirkusz, ki tud jönni néhány tüntetés, de választási győzelem semmi körülmények között nem tud kijönni.”