„Tordai Bence a már nem is annyira ifjú ellenzéki politikusok prototípusa. Szimbólum ő, amely tűpontosan rámutat a jellegzetes tulajdonságokra. Ki is rakhatná az irodájára generációjának cégérét: ilyenek vagyunk, ennyit tudunk; felelősségünk a közösségért, amelyért elvileg dolgozunk, nem több, mint amit tőlünk látsz, hallasz. Valódi víziónk és tudásunk nincs, de a politikai marketinghez értünk, hisz ismerjük annak receptjét, hogy a hülyeséggel miként is lehet bekerülni a híradóba.
Tordai piszkosul szemtelen, ugyanakkor vicces és laza. Legalábbis annak tartja magát. Politikai programja és víziója nincs, beteges fóbiái és botrányos performance-ai annál inkább. Ugyanis rettegve fél, azaz fóbiája van mindentől, ami magyar, nemzeti, keresztény, s amit a kormány tesz. De személy szerint Orbán-fóbiában is szenved, ami abban merül ki, hogy nem a másik véleményével vitázik, hanem az embert igyekszik méltóságában megalázni. Ez idáig sikertelenül ugyan, de rendületlenül, saját páni félelmeiből táplálkozva.”