Az iszlám teszi újra keresztyénné Európát?

„Az új keresztyén öntudat mint az iszlámmal befolyással szembeni ellenállás, s egyúttal a multikultúra kritikájának ideológiája azért jelent meg, mert az iszlám érzékelhető közelségével drámai módon kirajzolódott egy új viszonyítási pont, egy új önértelmezési keret, amelyben emberek széles tömegei arra kényszerültek immár, hogy ne a balliberális eszmevilág által dominált mai európai kultúra horizontján belül lássák önmagukat, hanem egy teljesen más kultúrkörhöz viszonyítva. S ebből látószögből egy pillanat alatt kiderült sokak számára, hogy ők mégis csak keresztyének kulturálisan, még ha korábban nem is így határozták és különböztették meg önmagukat. Ez a tartalma annak a konzervatív öntudatosodási fordulatnak, amely a zászlajára a keresztyénség védelmének ideológiáját tűzi.

Ezt az új reflexív keresztyén ellenállási öntudatot okkal éri  több felől is az a kritika, hogy hiányzik belőle az elmélyültség magában a keresztyén gondolatban, s inkább csak politikai szerepe van a mai kultúrharcban.

Ám mégis az a helyzet, hogy az iszlám térhódítással szembeni határtalanul engedékeny balliberális ideológia sokak szemében elveszítette korábbi ártatlanságát, átlépve egy határt leleplezte önmagát, hiszen a határtalan nyitottság ideológiája teret nyit egy olyan értelmezés felé is, hogy a valódi célja a keresztyén kulturális identitás teljes felszámolása. Ezzel ellenhatást váltva ki megrendítette a stabilnak tűnő liberális konszenzust, s újra megjelent és hihetővé vált a keresztyén alternatíva. Ez azért váratlan fejlemény. Ennek a meglepő fordulatnak az az eredménye, hogy a posztkeresztyénnek hitt Európa újra keresztyénként kezdi el felfedezni és megkülönböztetni önmagát. Ennek a folyamatnak még az elején vagyunk, de sokasodnak a jelek arra nézve, hogy a multikultúra ideológiája elveszítette dominanciáját, s az ideologikus űrbe a kulturális keresztyénség védelmének az ideológiája nyomul be. Lehet ugyan azt mondani, hogy itt még messze nincs szó arról, hogy emberek milliói újra keresztyénné váltak volna a szó eredeti (teológiai) értelmében, ám mégis kinyílni látszik az út egy új keresztyén önértelmezés felé.”