Brüsszeli bohóckodás

„Sokat hallottunk az elmúlt hónapokban az úgynevezett LIBE bizottságról, vagyis az Európai Parlament állampolgári jogokkal, valamint bel- és igazságüggyel foglalkozó elitosztagáról.

Ez a Brüsszelben székelő testület ugyanis arra jutott még a harmadik fideszes kétharmad előtt, hogy hazánkban haldoklik a demokrácia, emellett a sajtószabadság és a jogállamiság, ezért kiterjedt vizsgálat szükséges, amely részletesen kibontja ezt a 2010 óta nem először hallott megállapítást. Olyan nagy nevű előd, mint Rui Tavares után persze nem könnyű ez a feladat, ám a zöld- és Soros-párti holland Judith Sargentini mégis beleállt. 

Jó brüsszeli szokás szerint pedig hiába lehetett tudni már az első pillanattól, hogy mi lesz a csúsztatásoktól és ténybeli tévedésektől hemzsegő jelentés utolsó változatában, vagyis az ítéletben, a procedúra csak tegnap zárult, amikor is a bizottság »nagy meglepetésre« megszavazta. Kimondták: hazánk megérett az atombombaként emlegetett hetes cikkely szerinti eljárásra, amely végső soron uniós tagságunk felfüggesztését is jelentheti. Persze nem eszik olyan forrón a kását, hiszen erről szeptemberben az Európai Parlamentnek is szavaznia kell, ahol már kétharmados többség szükséges az elfogadáshoz. Ha ezt valahogy sikerül abszolválniuk, következhet az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács, ahol Lengyelország bizonyosan megvétózza az ötletet. Vagyis eleve kudarcos ez a koncepciós eljárás, ám kár lenne búslakodni: minél több fórumon lehet elrikácsolni, hogy Orbán egy diktátor, annál jobban örül a levitézlett magyar ellenzék. És persze Soros, aki szereti hallani az ilyesmit, meg hát el is várja az általa támogatott brüsszelitáktól, hogy tegyenek a pénzéért. Talán Merkel is elmosolyodik, aztán megy minden tovább a maga útján.

Ez az út pedig mégis csak abba az irányba mutat, hogy egyre több országban állnak a választópolgárok a »diktátor« mellé, sorra kerülnek hatalomra a bevándorlást és a brüsszeli túlhatalmat elutasító politikusok, erősödnek a visegrádi négyek, miközben Németországban lassan már az is csodaszámba megy, ha a féléves kínlódás nyomán megszült koalíció megéri a tanévkezdést. Tehát miközben liberálisék például a magyar tankönyvekkel és nyugdíjakkal foglalkoznak, hazugságokat gyártanak, a valóság átgázol rajtuk úgy, hogy észre sem veszik.”