Történelemérettségi az amerikai szenátusban

„David Cornstein a nyárra talán megérkezik, és mint ígérte, küzdeni fog nemcsak az antiszemitizmus ellen, de azért is, hogy az Orbán-kormány ne Moszkva, hanem a Nyugat felé forduljon, több amerikai befektetés legyen nálunk, és a CEU helyzete is rendezett legyen Budapesten. (...)

Mint minden új nagykövetet, őt is tisztelettel és pozitív várakozásokkal kell fogadni, mégpedig nem azért, mert a világ egyetlen szuperhatalmának a képviselője lesz, hanem mert ez minden ideérkező misszióvezetőnek dukál. Cornstein hangsúlyozta az együttműködést az Orbán-kormánnyal, szem előtt tartva, hogy miközben fő feladata a saját országa érdekeinek képviselete lesz, ehhez elsősorban a fogadóország vezetésével ápolt kapcsolatok révén, nem pedig azok ellenében kell megtalálnia az eszközöket.

Nem úgy, mint az új berlini amerikai nagykövet, Richard Grenell tette, aki megérkezése után nyomban Twitter-üzenetben – vajon kitől láthatta ezt? – instruálta a német cégeket, hagyjanak fel az Iránnal való üzleteléssel. Az ajtóstul a házba rontó stílust az egész német elit kikérte magának.

»Magyarázd el a saját országod politikáját, és lobbizz a fogadó államnál. De soha ne mondd meg neki, mit csináljon, ha nem akarsz bajt hozni a fejedre! A németek örömmel meghallgatnak, de ellenérzésük alakul ki az utasításokkal szemben« – tanácsolta Grenellnek a leg­ismertebb német diplomata, Wolfgang Ischinger nagykövet, az éves müncheni biztonságpolitikai konferencia fő szervezője. Persze utólag. Tegyük hozzá: a magyar még a németnél is renitensebb nép. Roosevelt tér már nincs Budapesten, Thököly út van.”