Nem féltem a népünket, a magyarok rendkívüli életképességgel bírnak

bolond Kásler

http://hvg.hu/itthon/20180514_Kerdeztunk_volna_de_az_uj_emberminiszter_lekoptatta_a_hvghu_tudositojat__video Gyorsan beletanult: semmihez nem nyúlni, sajtónak nem nyilatkozni. Jó miniszter lesz belőle.

"a keringési és daganatos betegségek gyógyítására és megelőzésére tehát többet kell költeni." Talán a laetrile alkalmazását lehetővé kellene tenni, feltéve, ha Rockefellerék megengedni méltóztatnak!

biztos véletlen: kör kerek korong kar kerítés király kereskedő körtemplom circle round disc arm fence king dealer church ( circus- rotund -discus - latinból, discos - görögből) Magyarban a mássalhangzók hordozzák a jelentést. Így a K Ö R - höz kapcsolódó összes társszóban a K R megtalálható. Az angol a foot-jával run - nol ( lásd még football).Mi a lábunkon rohanni, akarom írni futni ( foot - ni) is tudunk. - vegyük észre az azonos szógyököt! CATCH ( latin betűkkel) - kiejtve KECS ( biztos van olyan angol tájszólás, ahol nem kacs -nek ejtik) - elkap vmit a magyarban a szőlőnek van pl KACS-ja, s ugye ezzel KAP-ja el a támasztékát. Amikor ezt az olasz megérti, akkor ő is CAP- ise, azaz KAP-izsgálja - a CAP-utjával, melyre az angol felteszi általában a CAP-jét. all day - álló nap ( ez ugye nem feltétlenül a heliocentrikus világképre utal) - rent a flat - a magyar pedig a-REND-ába adja. DOOR - TÁR-uló CAR - KOCS latin: ablak - fenesztra - a magyarban lehetne fénytátereszt-nek - fényteresztnek is hívni, elvégre az a dolga. Szóval melyik lehet vajon az ősibb nyelv? Amelyiknek rengeteg szinonim szava van, vagy amelyiknek sok azonos alakú szava van? ( pl a kislányom úgy egy éves korában mindenre azt mondta, hogy pete pete, esetleg - sisisi - sasasa.) HÁZ - HAUS - HOUSE, de a latinban D O M - oroszban is - akkor most ki vette át kitől. HÁZ - HÓ - mely befedi - védi a tájat - innen a HÁM szó, mert pl aki HÍM - ez (ld lepkék HÍM pora), - hámoz, az mit is akar a szándékával? SCOLA - SCOOL - SCHULE - SKÓLA ISKOLA - OSKOLA. Ki vette át kitől? AZ ógörögben a szeklo- olyas valaki, akinek rengeteg ráérős ideje van. AZ " a" a görögben fosztóképző pl a-tom ( oszthatatlan). Az a-skelo- olyas valaki, akinek nincs szabad ideje olyan sok . Tehát a latint - angolt, oroszt - németet visszafordítjuk az ógörögbe, akkor bizony az jön ki, hogy az iskolás egy ráérős valaki. Szóval átvesszük egy másik nyelvből a szót, s kijavítjuk a logikai hibát, amit elkövettek ők az átvételnél - ugye ? még néhány biztos véletlen: add | ad (hozzá) added | adott addende | adandó alive | eleve(n) [élő] all | áll: egész, teljes, pl. álló nap = teljes nap allotee | (vkit meg-)illető amaz(e) | ámoz [ámít, ámol-ít], az ám, bám gyökből -an, -ian | főnév és melléknév képző, pl. irány, silány anger | inger as | ösz babe | baba babysh | babás bale | baj (bal és baj a magyarban ugyanaz, pl. baleset: bajeset) bare | pőre, valójában ‘bőre’, azaz pucér, pl. barefoot=bőrláb, azaz mezítláb barge | bárka [dereglye] bark | bárka [sajka] bat | bot (üt) baulk | bak, mint fűrészbak bay | pej be | be, pl. befog=befog: beködösít, elködösít, avagy besut=besüt, azaz belő: az angolban lerészegít beak | bök [csőr, kampós orr] beat | bot (ige!, mint fut, süt stb.), b-vesztéssel: üt ben | ben(n), bent, pl. ‘ben the hause’: ‘ben a ház’=(benn) a házban bezoar (régi) | bezár(t), [zárvány] bidon | bödön (bármilyen dudorudó oldalú edény) blare | lár(ma) boom | bum [dörgés, dörög] bong | bong [zengő hang] boo-boo | bibi [bibi, apró hiba] bouffant | pöffent, pöffedt [kidudorodó, bő, kidagadó] bough | bog, bok, mint boglya, bokor [faág, gally] bothie | bódé, budi boy | bojtár (a boly szóból, miből: bolyong) bowel | bévül (bel, bél) bristle | borosta brown | barna, hangátvetéssel (valójában ‘pírnye’, a pír szóból) brownish | barnás bubo | búb buck | bak (őzbak) bug | bog(ár) bulbous | búbos bull | a bival v-nélküli párja (ilyen pár pl.: zűr-zavar, zár-závár, csűr-csavar, csévél). Bival v-f váltással: buffal(o) bump | bömb (bömböl: mély hangot ad ki) [bölömbika bömbölése] buoy | bója bush | boz(ót) chase | húz: huzagolás, rovátkolás captor | kaptár (elkapó-tár) care | kár (baj) catch- | kacs (pl. szőlőkacs) [megragad, beleakad, elkapás] chap | kop chaste | tiszta cheap | csip(et) [olcsó] cheapen | csappan (csökken) chide | szid (megró) chimney | kémény, a régi angolban: kemin chimney sweeper | kéményseprő chink | cseng chip | chip (csip-ogás) chirp | csirip chirr | cserr(egés), csiripelés chirrup | csirip chisel | csiszál chit-chat | csit-csat chock | csúszk(-a) choir | kör = kar (énekkar, de dalkör) choose | húz (választ) chop | csap chuff | zsúf chump | tömb chunk | csonk (tönk, s-sel: sonk-a) chut | csit! clench | kilincs closely | közel (szorosan!) clomp | kolomp(ol) clot | köt: megkeményedik, összeáll, pl. a cement is, ragasztó is köt, megköt clutch | kulcs (miközben clench=kilincs) coach | kocsi coat | köt, mint felkötött valami [gatya], magyarban: köt-ény copy | kép corso | körző, ahol körözhetni cough | köhög coughing | köhing (az -ing a magyarban: -ing, -ong, -öng) court | kert croaker | krák(ogó) cup | kupa curl | körl [körlő, kunkorodó] damp | tomp [tomp-ít] dance | tánc, a tán gyökből, miből a tántorog, ténfereg szó is dart1 | dárd(a) [dobónyíl, fulánk] dart2 | tart (vhová), tört(et) dear | drága (régies: derága), a der, mint derék (jó, jeles, tökéletes) gyökből deed | tett, mint cselekedet (t=d) desk | deszk(a) did | tett (t=d) does | tesz (t=d) door | tár(uló) [ajtó] dura | tűrő, tartó (sokáig tartó) eat | ét even | az eny, mint enyész v-s párja, mint pl. zaj-zsivaj fall | hull (h=f) falling | hullong (h=f) fallow | hulló (h=f) fault | folt (mint hiba, szégyenfolt) fi eld | föld fi ne | fi n(om) foul | fül (füll-edt) fresh | friss freshen | frissen (-en pl. hessen) [hűvösödik, felfrissül, frissít] fuff | puff, pöf [pöffenés, pöfögés] garden | kert (gard=kert) gaga | gügye, gyagya gargle | gurgulázás (“görgörözés”) gate | gát [kapu] (eredeti jelentése ugyanis: ‘fedez’, ‘óv’, azaz gátol) gee! | gyí! gobbet | göbet: gömböcske, gombóc guano | ganaj hah | hah, ah hair | haj, r-j átmenetre példa: hurráhajrá hame | hám(iga) harsh | hars heap | hup(a) heat, het | ‘hőt’, ellentéte: hűt. A hőt ugyanis ugyanúgy ige, mint a fut, lát, süt; v-s párja: hevít [hevít, fűt, tűzbe hoz] heated | ‘hőted’, avagy ‘hőtött’ [fűtött] herd | horda ( a csorda szóból) hey | hej!, hé! hicccough | hukk és köhög összetétele hip | hip-hop hoard | hord [felhalmoz, összegyűjt] hoarse | hars, horzs [rekedt, érdes] hoax | haz(udás) [megtévesztés], z>x: mint lax-laza, lax-lazac hogback | hegybak (hegy+bak) hoick | hökk, hőkölés [rántás, lökés] hop | hop, hopsza [ugrás, szökelés] horde | horda, a csorda szóból house | ház how | he, he?, a hogy rövidített alakja [hogy, hogyan?] how-how | höhö, haha hoy | hej hoy | hajó huge | hág (magasra) [óriási, hatalmas] hum1 | ham(is) [hamiskodás] hum2 | hüm [hümmög, zümmög] hump | hömp, hup(a) [púp, kinövés] -ish | -es, -os, pl. lumpish=lompos jam | gyöm (mint gyömöszölt, csömöszölt), régi magyar dsam(ál)=összevegyít, kotyvaszt keek | kuk, mint kukucskál keep | kap, elkap [fog, tart] kettle | katlan [kis üst] kid | gid(a) [gyerek] kukri | kunkori [görbe kés] lake | lák (székely szó: tó, mocsár) lamina | lem(ez) languid | lankadt lap | lap [lebernyeg, szoknya eleje] lath | léc lava | lev (mint leves), lé, innen a láva jelentés lave | lev (mint leves), lé [mos, áztat, öntöz] laver | lavór, a lev (mint leves), lé gyökből [mosdóüst, rézmedence] lazy | laza, lazsa, léz(engő) leach | locs leaf | lev(él) leak | lék lean | lany(h) [lejtő, lejt (le-ít): hajol] lenc | lencse (laposat jelent: le-en-cs) limp | lomp [petyhüdt, lógó] loaf | lóf(rálás) [csatangolás, kószálás] lobe | lóba, lóbálódó, lebeny loch | luk lock | lak(at) loose | laza low | le lumpish | lompos lush1 | lés, leves [nedvdús] lush2 | lés, leves [részeg, értsd: elázott] mackle | mocsk muckheap | mocskhup(a) [trágyadomb, ganéjdomb] mantle | mente mar | mar, mint megmar, szétmar [elront, tönkretesz] meadow | mező (régi magyarban: mezew), eredetileg térközt jelent, innen a Mezopotámia szó is, mely tehát: Mezőpotámia is lehetne meander | vándor (v-m) mellow | máló (puha, érett) mend | ment (t-d) [javít, segít] mere | merő (csupa, pl. merő lucsok=csupa lucsok) morose | morc, a szó eredeti alakja: marós, moros motor | motor, a mat, mot (mint matat, motoszkál) gyökből, miből pl. a motoring>motring (feltekert fonal) szó is motile | motola (valójában ‘motora’) muck | mocsk muckheap | mocskhup(a) [trágyadomb, ganéjdomb] mush | mos(lék) [kása, pempő] nag | nyűg naugh(t) | nyűg near | -nál (l-r): közel, mellett neck | nyak night | nyugt [est, éjszaka] niggle | nyűgl(-ődés) [bosszankodás] now | no, nos [na, nos, most már] on | -on, -en, -ön ooh | ah! oops | opsz, hopsz, hoppá ooze | áz (pl. ázalék) [iszap, sár, csepeg] out | át, túl own | ön: saját pair | pár papulous | púpolós [hólyagos] parch | perzs [perzsel, éget], magyarban ez a pörc szó parched | ‘perzsett’ [elszáradt, száradt] part | párt partizan | portyáz(ány), partiz=portyáz path | bet(eg) [szenvedő], a bágy, régiesen bád az alapszó (pl. bágyadt) pathic | beteg peck | pöck, pöcök peckish | pöckös, azaz bökős [zsémbes] pick | pöck [csákány, fogpiszkáló] piece | pici [kis darab, rész] pike | böke: lándzsa, dárda piss | pisi pist | piszt! plash | placs, pocs pong | fi ng (f-p) [bűz, szag] pooh | piha! poop | pup(ák) [tökfi lkó] poor | pór poorhause | pórház (azaz szegényház) poorish | póros posh | pos(vány), pocs puff | pöf, pöfékel puffed | puffadt, puffad rav(ine) | rév red | rőt reddish | rőtes redneck | rőtnyak [faragatlan, bunkó], bizonyára parasztot értettek ez alatt reek | rak(ás) refresh | ráfriss(-ítés) [felfrissítés] rent | árenda hangvesztéssel: árenda, az ‘áron ada’ oly féle összevonása, mint pl. kegyelmed>kend ret | roth(ad) rim | ráma riot | riad(alom) rip | rep rob | rab(ol) rock | rög rod | rúd rouse | ráz rue | rí sack | szák, zsák(mány) sail | szél sap | szip, pl. szippant [szív] saw | szó, angolban: példabeszéd, közmondás scoff | csúf sconce | sánc serene | szerény shawl | sál shell | hél (hély, az s díszítő előhang) sheen | szín [fényes, ragyogó], ez a szén szó is, a német schön ugyancsak (fényes, ragyogó) shine | lásd: sheen sip | szip, mint szippant, az angolban: kiszív, kortyintás (szív>sziph>szip) siphon | „szívony”: szivornya (sz-t: tivornya), szívócső sipper | „szipper” (szipp-er), azaz szippantó: szalmaszál, szürcsölgető ember so | szó, szóval (szó ami szó) solid | szelid sop | szop, angolban: felszív, mártogat, átitat soul | szél (szellem) soug | súg, értsd: susog spott-y | pötty-ös stain | szenny stellar | csillár (gyöke azonos a csillog, csillag gyökével stick | csök, pl. bikacsök, a bika hímvesszeje [bot, husáng, fütykös] still | csill, mint csillapít [csillapít, csillapított, csences, nyugodt] swamp | zsomb(ék) sweat | szít, szítt, innen az izzad, megizzaszt jelentés; pl. sweat aut = szít át, azaz átszít: izzasztással gyógyít sweated | szított, értsd: kiszívott, kiszipolyozott sweep | söp, mint söpör, söprés swing | suhing (leng), pl. swing-frame =suhing-ráma: lengőkeret swoop | zsup, mint zsupsz [lecsapás] swoosh | huss tag | tag tare | tára tear | tör thaw | tó (olvadás) thee | te, téged tump | domb, de pl. tomp-or tusk | tüsk, tüske wall | fal, avagy fell (pl. fellengzős, felláció, fallosz) wander(ing) | vándor(lás) wane | vány, mint mint ványadt ware | vár(j) (pl. beware=bevárj) waste | veszte > puszta (pusztult) wasted | vesztett, értsd: elveszejtett, elpusztított woe | bú whop | hupp, hupálás whoosh | huss!, hess! zikzak | cikcak