Például Ausztria

„Tudom, unalmasak a statisztikák, de hát a kimutatások szerint az egy főre jutó fejlettségben toronymagasan vezetnek. Nem pusztán az EU-ban  – itt a harmadikok (!) –, hanem globálisan is. Az átlagos osztrák halandó pontosan tudja, van mit féltenie: többi között azért szavazott bizalmat az új kormánynak, hogy az borítsa fel a korábbi nagypolitikai, tűrhetetlen viszonyokat, valamint állítsa meg a migránshullámot. Már ki is nyilvánították: a jövőben egyetlen migránst sem akarnak befogadni. 

Bármilyen meglepő, ez a különcködés nem új. A 2000-es évek elején is bátran szembeszálltak a mainstream-politikával, mikor is a „nacionalizmus erősödése” miatt széleskörű volt a nemzetközi tiltakozás ellenük. 

Olyannyira, hogy Ausztria elszigetelődött. Az volt az első ÖVP-FPÖ koalíció időszaka. Akkoriban Magyarország volt az első olyan külpolitikai partner, az élen Orbán Viktorral, amely nyíltan tárgyalt, egyeztetett az európai szankciókkal „megáldott” szomszédokkal.

Ausztria – finoman fogalmazva – „tett”, és úgy tűnik, most is „tesz” arra, hogy mit szól politikájához Nyugat-Európa. Vagyis azon felvetésre, hogy Magyarország folytathat-e szuverén politikát, a válasz és a hasonlat meglehetősen egyértelmű. Például Ausztria!”