A világ tele van lehetőségekkel

„Ami viszont számomra ugyanannyira felfoghatatlan, az az ellenzéki oldal működése és a szereplők magatartása. Hogy a korrupciós botrányoktól és az ellenzéki érzelmű választók bizakodásától márciusra megtorpant kormányzati kampányt megint sikerült kisegíteni azzal, hogy az elmúlt hetekben a nyilvánosság ellenzék által elérhető felületeiről kiszorult a kormányzati kritika és megtöltötte az együttműködés körüli kiábrándító civakodás. Ha a mozgósítás lényegesen jobban hatott a kormánypárti mint az ellenzéki szavazókra, az nem csak azért volt, mert a habonyi populista gépezet dolgozott jól, hanem azért is, mert az utolsó hetekben eltűnt minden olyan, a kormány számára kellemetlen téma vagy botrány a nyilvánosság elől, ami otthon tartotta volna a kormánypárti szavazókat és elborított mindent az ellenzéki együttműködés képtelenségét mutató napi adok-kapok, ami viszont kétkedést indított mindenkiben, aki addig azt gondolta, hogy van olyan politikai formáció a Fidesz mellett, akire rá lehet bízni a kormányzást.

Ezen élmények első hatása alatt én most igazából csak annyit szeretnék üzenni minden, az ellenzéki oldalon meghatározó politikai szereplőnek, hogy saját tapasztalatból tudok megosztani egy jó hírt: van élet a politikán kívül is. Ha nekem egy évnyi izzadtságos válságkezelő pénzügyminiszterkedés után sikerült megállni, hogy az engem ért nemtelen támadások miatt érzett sértettségért ne politikai aktivitással akarjak revansot venni, de a személyes egzisztenciaépítésre vonatkozó terveimet se keverjem össze a politikai ambíciókkal, akkor talán másnak is sikerülhet elválasztani a személyes érdekeket az ellenzéki politika tényleges céljaitól. Magam kapcsán nem dolgom megítélni, hogy a rövid, egyéves miniszteri munkámmal elégettem-e az összes személyes reputációmat, vagy sikerült-e többé-kevésbé megóvnom, de ettől függetlenül is távol tudtam tartani magam attól, hogy feleslegesen szaporítsam az önállóan vagy kis csapatokban vitézkedő ellenzéki politikusok számát. Ehhez képest az ellenzéki politika hemzseg az olyan szereplőktől, akik már rég elhasználták minden reputációs tartalékukat, de azóta sem volt jobb ötletük arra, hogy mit kezdjenek magukkal. Én az üzleti életben szocializálódtam és értetlenül szemlélem, hogy a politikában hányszor lehet úgy megbukni, hogy aki azt elszenvedte, rezzenéstelen arccal marad utána a helyén. Pedig elhihetik, a világ tele van lehetőségekkel. Ha nekem sikerült, nyugodtan bízzanak benne, hogy nekik is sikerülni fog.”