Gulyás Márton is magába nézhetne végre

„Gulyás Márton, aki választáson nem indult, és így rá nem lehetett szavazni, azt üzente, hogy a megválasztott ellenzéki képviselőknek vissza kellene adniuk mandátumaikat, és induljon is a parlamenti bojkott. Ha beülnek, azzal az áruláshoz járulnak ugyanis hozzá. Tekintsünk el most attól, hogy a politikát foglyul ejtő, a politikai vitákat kutatásokkal eldönteni kívánó Gulyásnak mely projektje volt sikeres az elmúlt években, és hogy nyilván politikusokat okolni mindenért jog és jogos.

Értem csalódottságát a Politikai Örökmozgónak, mert jó szándék vezette akkor, amikor azt gondolta, hogy a politika (benne az átszavazás) kizárólag matematika, meg hogy a politika szűkíthető technikára, technológiára. De kiderült – hogy az informálás nehézségei mellett – a politikai döntések meghozatala (benne a szavazás) komplexebb, annál, mint hogy négy nappal a választások előtt jöjjön csak létre a minden kutatást (esélyességet) összegző »metaoldal«. A politika politikai tudások és szocializációk masszája, érzelmek, tökéletlen informáltság bonyolultsága. S ebből kell elgondolni, mit lehet ilyen választói edukáció mellett várni, mint „átszavazás”.

Ezt éppen a No.1 Politikai-Aktivista Exhibicionistának kellene tudnia, hiszen tekintsük csak át, hány olyan politikusok nélküli – ma bizonyos nyilvánosságokban ez a „civil” szó roncsolt tartalma – ügy, esemény, jelenség, téma és kapcsolódó személy volt, amelyről vagy akiről azt hitték, hogy »ez lesz az«. Vagy hány olyan civil referenciaesemény volt, amikor a »rezsimdöntés« levegőjébe kábultak a narrálók. Vagy éppen olyan személyek, akik sajnos eltűntek, pedig Gulyás helyett ők a politika, a társadalom elismert reprezentánsai.”