„Dühös vagyok a németekre” – elszabadultak az energiaárak Svédországban
Nem kellett volna bezárni az atomerőműveket a miniszterelnök szerint.
Hazánkban az EU átlagát jóval meghaladó, a tagországok között az egyik legnagyobb mértékű volt a fizetések emelkedése az utóbbi két évben. Interjú.
„A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss jelentése alapján úgy tűnik, hogy 2018-ban is marad a magas béremelkedési dinamika. De mindannyian érezzük?
Először is szögezzük le, hogy az elmúlt években a béremelkedések miatt mindenki jól járt. Például a 2010-es bruttó átlagbér, ami 202 ezer forint volt, a tavalyi esztendő végére 297 ezer forintra nőtt. A növekedés mértéke megközelítette az ötven százalékot! Számítások szerint a reálértéken vett javulás is jelentős, mintegy harminc százalékos. S ha a közfoglalkoztatottak nélküli, úgynevezett elsődleges munkaerő-piacon vizsgáljuk a nettó keresetek reálértékének változását a családi adókedvezmények figyelembe vételével, akkor több mint 41 százalékos növekedést tudunk kimutatni az elmúlt hét év során. Ilyen jelentős béremelkedés még nem volt nálunk korábban soha! Sőt, a 2006-2010 közti években öt százalékkal csökkent a fizetések értéke.
Minek tulajdonítható a folyamat?
Több tényezőnek is. Egyrészt a minimálbér és a garantált bérminimum emelkedésének, másrészt pedig a foglalkoztatás bővülés következtében erősödő munkaerő-hiánynak köszönhető.
Hogy állunk európai összevetésben?
Hazánkban az EU átlagát jóval meghaladó, a tagországok között az egyik legnagyobb mértékű volt a fizetések emelkedése az utóbbi két évben. Uniós szinten még csak a tavalyi esztendő első 9 hónapjainak adatai ismertek, az Eurostat jelentése szerint Románia után a dobogó második helyén állunk. Érdekesség, hogy a legnagyobb növekedésű 11 ország között egyetlen régi tagország sincs. A nyugat-európai országok között csak a legjobbak növekedtek az uniós átlag körüli 2 százalékkal, majdnem mindenhol stagnálnak a bérek. Ez azt jelenti, hogy zárul az olló kelet és nyugat között, de olyan mértékű a lemaradásunk, hogy van még bőven mit lefaragni.
Visszatérve a KSH januári jelentésére, miszerint immár 310 ezer forint a bruttó átlagbér, mi jósolható az év egészére?
Jó hír, hogy minden esélyünk megvan a 8 százalék feletti, forintban mért reálkereset emelkedésre idén is, ami tíz százalék körüli bruttóbér növekedést jelent. Az OECD decemberben kiadott dollár alapon számolt előrejelzése szerint 2018-ban nálunk várható a legnagyobb bérnövekedés, s ez bizakodásra ad okot. Ha pedig a jelenlegi sikeres gazdaságpolitika marad Magyarországon, akkor a következő 3-5 évben mindenképp az átlagnál nagyobb javulás várható.”