A legrosszabb, amit most tehetünk, hogy egymás ellen fordulunk

„A Závecz Research március elején végzett felmérése azt mutatja, hogy bár továbbra is vezet a Fidesz, az ellenzéki pártok sokkal nagyobb mozgósítási tartalékkal rendelkeznek. Ez az a tartalék, amelynek tagjait meg kell győzni arról, hogy van értelme elmenni szavazni, van értelme részt venni. Egyébként épp ők azok, akik kevésbé a 24 órás hírfolyam és a Facebook-buborékok világában élnek, inkább a hosszabb ideig következetesen képviselt álláspontok és hangulatok befolyásolják esetleges politikai aktivitásukat.

Nem nehéz belátni, hogy az elmúlt hetek optimizmusa csak lassan kezdi kifejteni a hatását, de ha mire éppen kezdene szétterjedni az optimizmus és a remény, gyorsan hangulatot váltunk, akkor igazából lábon lőjük magunkat.

Viszont ha a hátralévő két és fél hétben mind az ellenzéki pártok, mind pedig elkötelezettebb szavazóik nem egymás szapulásával lennének elfoglalva, hanem mind a Fidesz gaztetteivel és társadalmat szétromboló, szegénységbe, kilátástalanságba taszító kormányzásával foglalkoznánk, és elmondanánk, hogyan lehet ezt jobban csinálni, illetve két-három naponta itt-ott egy-egy képviselőjelölti visszalépést is kapnánk, akkor mégiscsak maradna hitünk a kampány utolsó napjaira.

Mert végső soron tényleg, mit számít egy-egy hírpörgés által kiemelt pszeudo-esemény ahhoz a nyolc éves folytonos romboláshoz képest, amely mögöttünk van? Igaza volt kedden Hadházy Ákosnak: ezt a választást a Fidesz nem tudja megnyerni, csak az ellenzék elveszíteni.

Mégpedig azzal, ha szem elől tévesztjük az igazi ellenfelet, az igaz veszélyt. Ahogy korábban már írtuk, április 9-én már nem fog számítani, hogy ki milyen félmondatot nyilatkozott, melyik ellenzéki szereplőnek szapultuk szét a számunkra nem tetsző viselkedése miatt, vagy melyik polgártársunkkal nem értettünk egyet.”