Nem szabad a Jobbikra szavazni

„Ha a Jobbik jelöltje a legesélyesebb kihívó a választókörzetben, szavazzon, szavazhat-e rá az a demokratikus értékek mellett elkötelezett választópolgár, aki kormányváltást akar?

Csak azt válaszolhatom erre, hogy nem. Minden körülmények között a szabadság és az emberi jogok pártján maradnék. Van határvonal, amelyet önmagára adó liberális elme, legyen konzervatív liberális vagy baloldali liberális, nem léphet át.

Idáig és nem tovább.

Nemcsak egy lépést javallott ismerni előre, hanem legalább hármat.

Választási szövetség akkor lesz sikeres, ha kormányképes koalíció lesz belőle. Az ellenzékben működő politikai csoportosulásokat nem látom közös kormányzásra késznek. Stabil kormányt nem lennének képesek alakítani, nincs közöttük kohézió.

Vona Gábor színeváltozása pedig igen hasonlatos Orbán Viktor színeváltozásainak ismert sorozatához. Mindketten oda fordulnak, ahol van hely. Ha nincs hely, elveszik a másiktól. Mindig taktikai jellegű a színeváltozásuk, elképzeléseiknek nincs szubsztanciája. Semmi. Vona Gábort mindazonáltal értik a hívei, hogyne értenék. Ahogy Orbán Viktor hívei is jól értik a törzsfő kettős beszédét.

Mintha nagy hirtelen azt várnánk el magunktól, hogy mindezek ellenére kaparjuk ki nekik a tűzből a gesztenyét.

Nem.

Ott a határ, ahol a görög, a latin, a zsidó, a keresztény hagyomány fundamentumán a humanizmus és a felvilágosodás meghúzta. Bármiként sajnáljuk is, nincs legitim lopás, csalás, gyűlölködés, káromlás, nincs embermegvetés, nincsenek kirekesztő, rasszista, szexista és homofób áriák, nincs népirtás és oh, fájdalom, fegyvereket sem lehet szenteltvízzel meghinteni.”

A Magyar Narancs tizenöt értelmiséginek tette fel a Jobbikra vonatkozó kérdést, a teljes cikket a lap március 29-i számában olvashatják.