Kiderült: migránsokkal vannak tele a francia börtönök

„És ekkor találkoztam vele, mert az ismerősöm egy kávéházba beszélte meg a randevút a férfival. Én még ott voltam, a kocsi tulajdonosa hamarabb jött, együtt készültek menni a közjegyzőhöz. Tíz mondatból kiderült számomra, miről van szó. Majd megszólalt az algériai férfi: itt a 800 frank, ennyi lesz a közjegyző. Átszámítva közel 150 euróról van szó, de ha az eltelt harminc évet nézzük, nyugodtan mondhatjuk, hogy ma ez 300 euró lenne. Vagyis sok pénz. Mondtam neki, hogy értem, hogy tud arabul, de miért nem kért egy Franciaországban is hivatalos francia papírt a kocsiról? Azt válaszolta: annál büszkébbek vagyunk. Hogy érti? Próbálunk minél kevesebb idegen (értsd francia) papírt magunknál tartani. Később még arról is beszélt, hogy nem véletlenül vásárolt Fordot, nem fogja a francia gazdaságot támogatni. De hát itt él, jól él, mi a baja? Azt mondta: a történelem és a hitetlenségük.

A történet nagyon egyszerű, talán leegyszerűsített is, hiszen tudjuk, egy példa nem példa. Tizenöt évvel később már a kereskedelmi televíziók műsoraiban is erről beszéltek. Megpróbálnak csak annyira franciák lenni, amennyire muszáj, mondták egyre-másra a riportalanyok.

Újabb tizenöt év, és ma már két társadalom él egymás mellett Franciaországban.

Ha kialakult a kettős társadalom, a börtönben lehetetlen az átnevelés, mi a megoldás a börtönbe került migránsokkal? Az LR képviselője egyértelmű választ adott: ki kell őket toloncolni. Száműzni kell őket.

Eltelt harminc év. Ma már egy parlamenti párt képviselője mer érdeklődni, hogy hány migráns, hány külföldi állampolgár van börtönben. Sőt, már azt is meri mondani, hogy a bűnöző migránsokat egyszerűen ki kell dobni az országból.

Persze ezt nem merik megtenni. Azt pedig még nem tudjuk, hogy mi lesz újabb harminc év múlva, ha minden így folytatódik. Pontosabban, azért sejtjük.”