„Mi a véleménye arról, hogy Karácsony Gergely bejelentkezett az MSZP miniszterelnök-jelöltjének?
Karácsony Gergely, aki vezeti a politikusok népszerűség-listáját, nyilván úgy gondolja, hogy a karakter önmagában elég lehet, és lássuk be, az MSZP esetében épp a karakter hiányzik. Első ránézésre ez egy működő páros, hiszen mind a két oldal megtalálja benne a saját érdekeit. Az MSZP végre fel tudja mutatni, hogy lám, ő igenis nyitott az együttműködésre, miközben »ki tudja szervezni a miniszterelnök-jelöltséget«, hogy egy esetleges kudarc esetén ne a párt valamelyik, a jövőben lehetséges sikeres politikusa »égjen el«. Karácsony Gergely pedig e kockázat átvállalása mellett listavezetőként biztosíthatja a saját, egy jó alku esetén pedig pártja politikai túlélését is legalább a következő négy éves ciklusra. Tehát mind a két fél számára hordoz előnyöket egy ilyen együttműködés.
Lát potenciát Karácsony és az MSZP összefogásában?
Az a nagy kérdés, hogy a kampány végén a választási eredmények lehetővé teszik-e, hogy az alku szereplői elégedettek legyenek. Attól tartok, hogy a jelen felállásban nem lesz meg ez az eredmény. De jól tudja ezt Karácsony Gergely is, hiszen világossá tette, hogy nem az MSZP, hanem egy teljes ellenzéki összefogás miniszterelnök-jelöltje szeretne lenni, ebben az esetben viszont már nem csak két szereplő igényeit kell kielégíteni a végén. Amennyiben Karácsony elfogadása az MSZP részéről azzal a hatással lesz, hogy földcsuszamlás-szerűen minden ellenzéki politikai szervezet belátja és örömmel fogadja az MSZP együttműködési szándékát, úgy ebben az együttműködésben komoly potenciál látszódna. A gond mára az, hogy a szocialista párt ellenzéki vezető szerepét egyre többen vonják kétségbe, valamint Karácsony Gergely személyes elfogadottsága - pontosabban el nem utasítottsága – semmilyen hatást nem gyakorol a saját pártja mérhető népszerűségére, ami miatt attól tartok, önmagában ez a páros mutatvány nem fogja a tágabb összefogás irányába mobilizálni az ellenzéki pártokat.”