A jogállamiság furcsa értelmezései

„A hatalommegosztás, a fékek és ellensúlyok rendszere azt jelenti, hogy a törvényhozó, a végrehajtó hatalom és az igazságszolgáltatás kölcsönösen ellenőrzik és féken tartják egymást. Az Európai Unió viszont azt érti rajta, hogy az újabb EU-tagok jobboldali többségű parlamentjei nem ellenőrizhetnek és nem tarthatnak féken, kizárólag őket lehet és kell ellenőrizni és féken tartani. Megnyilvánul ebben a sokszor éreztetett nyugati gőg is velünk szemben. Csak ők tudják, mi a demokrácia, mi ehhez éretlenek vagyunk.

Ehhez a hazug, igazságtalan és részrehajló ítélethez járulnak hozzá az Európai Unió és a Soros Nyílt Társadalom Alapítványa által finanszírozott „civil” szervezetek. A magyar és a lengyel kormány ellen indított jogállamisági vizsgálatoknál ezeket is meghallgatják, és csodák csodájára pontosan ugyanazt az álláspontot képviselik, mint azok, akik a pénzt adják nekik. A demokrácia nagyobb dicsőségére a törvényesen megválasztott kormányokkal szemben ezeknek az általuk fizetett »civileknek« a véleményét fogadják el, mint a társadalom hiteles képviselőiét. Fogadni merek rá, hogy amikor a magyar ügy kerül napirendre, ugyanezt a komédiát fogják eljátszani újra és újra.

Az Európai Parlament belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottsága december 7-én előreláthatólag meg fogja hallgatni a Magyar Helsinki Bizottságot, a Társaságot a Szabadságjogokért és az Amnesty Internationalt. Előre tudjuk, hogy ezek az úgynevezett jogvédők miféle leckét fognak felmondani: Magyarországon súlyosan sérül a jogállamiság.

Ugyanis Magyarországon visszavágták az Alkotmánybíróság aktivizmusát (úgy tűnik, nem eléggé); nem tűrik, hogy külföldről fizetett, sem társadalmi támogatással, sem politikai legitimációval nem rendelkező civilnek titulált közszereplők fedett módon, civil mezben politizáljanak; Soros egyetemével nem kivételeznek, és ami a legfontosabb, nem támogatják a tömeges és ellenőrizetlen bevándorlást.”