„Tállai kis »hőstettében« ugyanis tényleg benne van Fidesz politikájának lényege.
Benne van ez az egész urambátyám dolog, miszerint a helyi erősember személyétől függ minden, ő old és köt, ha kell, még a kőolaj világpiaci árával is megküzd (amire, lássuk be, pontosan nulla befolyása van nemcsak Tállainak, de Magyarországnak úgy egyben). Benne van Orbán Viktor nyugdíjemeléses kiszólása, hogy »ha úgy vannak a számok, emelek megint«. Benne van Lázár János klasszikus okfejtése, miszerint »350 éve működik így Magyarország«. Mármint ilyen kijárásos, feudális alapon, hogy a gróf úr majd megoldja, és minden a gróf úr személyes kegyeitől függ.
A probléma ezzel csak az, hogy ez a fajta mentalitás, ez a fajta politikacsinálási mód szisztematikusan forgácsolja szét a magyar társadalmat – ha úgy tetszik: szétbomlasztja, kiüresíti a magyar nemzetet is.
Egy társadalom, egy nemzet ugyanis közös felelősségvállaláson, kölcsönös szolidaritáson és közös intézményeken, közös szabályokon, közös cselekvésen alapszik. Nem azon, hogy melyik választókerület ura képes közbenjárni az Udvarban vagy jelen esetben a MOL-nál, és nem is azon, hogy mindenki oldja meg okosban, egymással versenyezve, egymáson taposva, ahogy Orbán javasolta.
Orbánék rendszere ugyanis azon alapszik, hogy mindent az egyének vállára terhel.
Ennek az éremnek az egyik oldalán vannak a »különleges képességű« arisztokraták, mint az enkezével nyugdíjat emelő Orbán, a benzinárakkal viaskodó Tállai és így tovább. A másik oldalon pedig ott van a roma gyerek, aki »maga felelős«, hogy rontja az oktatási statisztikákat, a közmunkás, akinek ki kell dolgoznia a belét kevesebbért, mint amennyi amúgy emberi mivoltából járna neki – sokszor az új hűbérurak birtokain. Ott vannak a szülők, akiknek nem éhezhetnek a gyerekei, mert »ha kell, lopnak is«, ahogy Hegedűs Zsuzsa miniszterelnöki tanácsos mondta.”