Alapjövedelem-utópia

„Az alapjövedelem hívei ilyen követelményt sem támasztanak. Köztük vannak elismert társadalomkutatók, de egy hajdan Nyugat-szerte ünnepelt jegybankár is, mint Surányi György, aki a »Nincsen ingyenebéd!« kitartó híve volt még hivatali idejében.

Arra is érdemes felfigyelni, hogy az ötlet mindig akkor veződik fel, amikor annak gyakorlati megvalósításának terhe nem az ötletgazdák vállaira nehezedik. Döntéshozó helyzetben viszont mindig jönnek a bűvös »strukturális reformok«, amelyek lényege nem a feltételek nélküli jövedelemosztogatás, hanem éppen ellenkezőleg: a jól megszolgált jövedelmek kompenzáció nélküli megkurtítása.

Az alapjövedelem-csapat éppen 2011-ben kezdett el mozgolódni nálunk, 2014-ben már LÉT néven szakértői csoportot is szerveztek, és a Kossuth Klubban tartották meg bemutatkozásukat, az említett volt jegybankári erősítéssel. A témának most az egyik ellenzéki miniszterelnök-jelölt megszólalása adott aktualitást. A Karácsony Gergely által javasolt számok alapján kísérelek meg egy gyors megvalósíthatósági számvetést készíteni.

Szerinte a felnőtteknek havi 60 ezer, a gyermekeknek 30 ezer forint alapjövedelem járna, de lenne alapnyugdíj is 90 ezer forintos havi járandóságként, valamint a minimális bérjárandóságnak is nettó havi 150 ezer forintnak kellene lennie. Azzal a felvetéssel nem is érdemes foglalkozni, hogy szerinte a bevezetés előtt egy 10-20 ezres kísérleti mintát kellene használni. Ugyanis ilyen kísérletek már másutt voltak elkötelezetten liberális államokban (Finnország, Kanada).

A leghasználhatóbb következtetések ezekből a kísérletekből úgy hangoztak, hogy az érintettek életvidámabbak lettek. Ez ugye könnyen érthető is. Több használható tanulság pedig nincs. Arról azonban máig nincsenek hírek, hogy e »kedvező« kísérletek után bármelyik nálunk sokkal gazdagabb ország is a közeljövőben szeretné bevezetni a rendszert.”