„Az MSZP a csúcson nem volt más, mint most a Fidesz, azzal a különbséggel, hogy nem egy emberen múlott minden. Sajátos, állampárti múltjából örökölt működése azután, hogy egyre kevesebbet tud kínálni az őt alkotó érdekcsoportoknak elkeseredett kenyérharccá fajult, minél kisebb a kondér, annál nagyobb körülötte a tülekedés. Szánalmas végjátékot láthatunk tehát, amelyből az a tanulság, hogy el kell végre engedni az establishment-baloldal kezét, beleértve ebbe nem csak az MSZP-t, hanem a most örömködő DK-t is. A DK-s össztűz Botkára külön émelyítő. Hogy a Nyugat Fény ugyanúgy nem válogat az eszközökben, mint a Habony-művek hecclapjai, azt már megszokhattuk. Az MSZP-n belüli fideszes téglákkal, horribile dictu magával a Fidesszel, meg mindenféle gyanús kalandor alakulatokkal való DK-s összejátszás viszont már tényleg okádásra késztet.
A baloldal itt akkor kerül újra kormányváltásra esélyes helyzetbe, ha végleg megszabadul a múltjától és erre ez a bagázs jól láthatóan alkalmatlan. Ahogy az összefogás 2014-ben nem szólt másról, mint a megújulás megúszásáról, a jelenlegi, nem kevésbé nevetséges és visszataszító könyöklés sem szól másról. 2014-ben, ahogy bővült lépésről-lépésre az összefogás úgy távolodtunk lépésről-lépésre a kormányváltás lehetőségétől. Az összefogás legnagyobb bűne, hogy – bár a kormányváltást ígérte – négy évvel biztosan távolabb kerültünk tőle, akkor is, ha az 2018 lesz és akkor is, ha 2022.
Az egységes, a Fideszt legyőzni képes baloldalhoz pont nem összefogás kell és nem is az MSZP előre engedése, hanem az, hogy egy baloldali párt átvegye a helyüket. Minden, ami konzerválja ezt a kizárólag saját túlélésére játszó világot, az távolít a kormányváltástól. A baloldal baja nem csak a megosztottság, hanem a kevés szavazó is. Nem az egybe terelést kell tehát először megoldani, hanem azt, hogy többen szavazzanak rá. A kormányváltást akaró baloldali szavazók mellett azok is, akik nem kívánják vissza Gyurcsányt és az MSZP-t. Erre egy olyan baloldali párt a megoldás, amely nem a 2010 előtti baloldalból alakult, hanem éppen annak ellenében.”