Édes álom

„Édes Istenem! Ezek akarják vezetni a magyar népet?

De hosszú az önjelentkezők sora! Itt van mindjárt Gyurcsány Ferenc, aki már bizonyított az őszödi beszédével, ahol maga vallotta be, hogy kormányzásuk alatt nem csináltak semmit, csak hazudtak s hazudtak. Persze hatalmas kölcsönöket vettek fel az IMF-től – ki tudja, hol van a pénz? –, amit az Orbán-kormánynak, azaz nekünk kellett visszafizetni. Egyszóval sikerült az országot a csőd szélére vezetni. Ez akar újra kormányozni? Na, ne!

Aztán Fletó bebizonyította, hogy mennyire szereti népét, mennyire hasonulni tud gondjaival, amikor 2006. október 23-án a békés emlékezőkbe lövetett, és gumibotokkal, kardlapokkal verte szét az időseket, a fiatalokat, a szülőkkel sétáló gyerekeket. Hadd említsem meg még a halk szavú Karácsony Gergelyt is, a Párbeszéd elnökét, aki ide-oda csapodásával szeretne szövetségeseket szerezni, de nem megy, ahogyan egy kerület irányítása is nehézségekbe ütközik. Majd elfelejtettem Vona Gábort, a Jobbik elnökét – szintén önjelöltet –, akiről pontosan nem tudjuk, kihez tartozik, kit szolgál. Avagy már nagyon is tudjuk, hiszen a baloldali babérokra tör, baloldali választókat akar magának megnyerni. Szegény jobbikos választók, jól átverték őket a nemzeti maszlaggal. Vona már alig beszél a nemzetről, a népről, a hazáról. A Momentumról és Gulyás Marcikáról meg több kis jelentéktelen mozgalomról már szót sem érdemes ejteni, mert nagyítóval is nehéz megtalálni őket, hacsak harsányságuk vezet nyomra bennünket.”