„Bár az ifjú Kurz igen hamar eldöntötte, beveszi a szélsőjobboldalt a kormányába, kissé idealisztikusnak tűnnek a koalíciós együttműködésről alkotott elképzelései. A még hivatalban lévő külügyminiszter ugyanis olyan kabinetet képzel el, amelyben minden az ő elképzelései szerint alakul: egyértelműen Európa-párti kormányt akar, mindezt azonban egy olyan politikai erővel, amely nem is annyira régen még az Unióból való kilépéssel is kacérkodott. Strache ugyan valóban visszavett a legvadabb elképzeléseiből, de még mindig nagy kérdőjel, mit is akar. Menekültpolitikájában a visegrádi országokat tartja mintának, s bár Kurz is szigorítana a bevándorláspolitikán, nem engedheti meg magának, hogy az EU fontos nettó befizetőjeként lepaktáljon az amúgy is széthúzó V4-ekkel.
Kurz idealizmusát bizonyítja az is: amint közzétette a koalíció megkötéséről alkotott derűlátó elképzeléseit, máris szembesülnie kellett egy gonddal. Míg ő maga azt ígérte, karácsony előtt létrejön az új kabinet, az FPÖ közölte, ők nem sietnek annyira. Ezzel nyilvánvalóan nyomás alá akarják helyezni az ÖVP elnökét.”