Ellenzékképtelen ellenzék

„Először indult az egész a nagyívű tervekkel, amelyek összellenzéki dübörgő demonstrációról szóltak. Aztán ahogy telt-múlt az idő, peregtek a napok, egyre többen léceltek le a grandiózus projekt mellől. A végén már alig maradtak páran a forradalmi, kormánykergető hevülettel. Mígnem a Gulyás Márton nevű anarchista szappanoperett-bonviván bejelentette, hogy a várható csúnya időre való tekintettel a forradalom elmarad.

Szem nem maradhatott szárazon a nevetéstől, amint azt ecsetelte egy külön erre a célra összehívott – zárt téri, biztonságos légterű – sajtótájékoztatón, hogy a prognosztizált zord idő miatt, vegytisztán humánus megfontolásból nem akarják kitenni a már most egymás sarkát letapodó, tolongó tömegeket a szél és zivatar okozta veszélyeknek a Kossuth téren. Nagyjából minden korosztály 9-től 99 évig tisztában volt vele: valójában még azt sem tudták volna garantálni, hogy legalább a teremben ücsörgő aktivisták és közvetlen hozzátartozóik megjelenjenek a gigarendezvényen.

Képzeljük el, mi történt volna, ha 1848-ban Petőfi Sándor és a márciusi ifjak lemondják a forradalmat a mostoha időjárás miatt? De ha már belejöttünk a múltidézésbe, abba is érdemes belegondolni, mi lett volna, ha a Gyurcsány Ferenc vezette kormány és a Gergényi Péter parancsnokolta kardlapozó, fejre célozva lövöldöző rendőrség idején szottyant volna kedvük az embernek a duplán körbekordonozott Kossuth téren tüntetgetni.”